Elképesztő rekordot döntött a kínai külkereskedelem: az ország többlete idén már meghaladta az ezermilliárd dollárt. Kína exportja a mesterséges intelligencia iránti keresletnek köszönhetően szárnyal, miközben az Európai Unióval szembeni kereskedelmi egyensúlytalanság egyre nagyobb aggodalmat kelt.
Kína külkereskedelmi többlete az év első tíz hónapjában meghaladta az ezermilliárd dollárt, annak ellenére, hogy az import 2021 óta nem látott ütemben nőtt. A hatalmas többlet közel egyharmadáért az Európai Unióval folytatott kereskedelem egyre jelentősebb egyensúlytalansága felelős.
- A kínai vámhatóság kedden közzétett adatai szerint az import októberben éves összevetésben csaknem 42 százalékkal emelkedett, jóval meghaladva az elemzői várakozásokat.
- Az export valamivel több mint 35 százalékkal bővült, így
- az októberi külkereskedelmi többlet 105,3 milliárd dollárt tett ki, ami május óta a legalacsonyabb érték.
Az év első tíz hónapjában Kína külkereskedelmi többlete közel 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.
Rekordszinten Kína külkereskedelmi többlete
Tavaly az éves többlet rekordot jelentő 1200 milliárd dollárt ért el.
- Októberben Kína 33,4 milliárd dollárral több árut exportált az Európai Unióba, mint amennyit onnan importált,
- így az uniós kereskedelemben felhalmozott többlet az év eleje óta meghaladta a 310 milliárd dollárt.
- Kína külkereskedelmi többlete ismét átlépte az ezermilliárd dolláros határt: az árukereskedelmi többlet 2026 első tíz hónapjában 9 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Hao Zhou, a Guotai Junan International Holdings vezető közgazdásza szerint Kína hatalmas külkereskedelmi többlete „azt mutatja, hogy az ország exportszektora a nehezebbé váló globális kereskedelmi környezet ellenére is ellenálló és versenyképes”.
Küszöbön a vámháború kiéleződése Európával
A Kína körüli árukereskedelem tartós egyensúlytalansága továbbra is kiemelt téma marad az ország legnagyobb kereskedelmi partnereinek napirendjén. Az európai vezetők olyan intézkedéseket terveznek, amelyekkel kezelnék a gazdasági biztonságot fenyegetőnek ítélt kockázatokat, valamint szigorítanák a szabályozási kiskapukat az uniós egységes piac hatékonyabb védelme érdekében.
A pekingi vezetés magas rangú tisztviselői, köztük Ding Xuexiang miniszterelnök-helyettes ugyanakkor visszautasították a bírálatokat. Érvelésük szerint Kína több terméket importálna, ha bizonyos csúcstechnológiai termékek kereskedelmét nem korlátoznák. Hangsúlyozták, hogy Kína jelentős piacot kínál a világ országai és vállalatai számára.
A belső kereslet lanyhasága miatt sérülékeny a kínai gazdaság
„Az export és az import októberi erőteljes növekedése ismét rávilágít arra, milyen fontos szerepet tölt be a technológiai termékek gyártása a kínai gazdaságban. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a belső kereslet támogatása nélkül zajló gazdasági fellendülés sérülékeny” – monda David Qu, a Bloomberg Economics elemzője.
A technológiai szektor nagymértékben függ a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardverek külföldi értékesítésétől, és jelentős részben importált alkatrészek feldolgozására, illetve összeszerelésére épül. A külső kereslet visszaesése – például az amerikai adatközpont-beruházások lassulása – súlyosan érintheti az exportot, amely a kínai gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja.”
A mesterséges intelligencia hajtja a kínai exportot
Kína exportja idén jelentősen megugrott a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardverek iránti globális kereslet élénkülésének köszönhetően. Ezekkel a termékekkel az ázsiai országok között is élénk kereskedelem folyik.
Bár a kínai import szintén növekedett, továbbra is elmarad az export értékétől. Ráadásul a
Az importbővülés nagyrészt néhány szűk termékkategóriára, például az aranyra korlátozódik, ami arra utal, hogy a belföldi keresletben továbbra sem látható érdemi fellendülés.
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási boom fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő aggodalmak ugyanakkor egyre inkább beárnyékolják a kínai export kétszámjegyű növekedésének kilátásait.
A chipek és számítógép-alkatrészek önmagukban a kínai export értékének éves növekedéséből 40 százalékot adtak az év eddigi részében. Ez részben annak köszönhető, hogy az adatközpontok építési hulláma jelentősen felhajtotta ezeknek a termékeknek az árát.
Kína exportjának ereje azonban jóval túlmutat a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardvereken. A Goldman Sachs elemzése szerint az exportált mennyiséget tekintve a növekedés a csúcstechnológiai termékek széles körében megfigyelhető volt. Ide tartoznak
a kínai vezetés által kiemelten támogatott, úgynevezett „új hármas” ágazatok – a napelemek, az elektromos járművek és az akkumulátorok –, valamint az ipari robotok is.
Ezzel szemben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereskedelem jelentős része valószínűleg importált alkatrészek összeszereléséből, majd a késztermékek újraexportálásából áll. A Goldman Sachs közgazdászai szerint ez korlátozta az ágazat külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatását.
Az olajimport is jelentősen megugrott
Kína importja 2021 óta a leggyorsabb ütemben nőtt. A bővülést néhány fontos nyersanyag, valamint a chipek drágulása hajtotta. Az import váratlanul erőteljes növekedésének egyik fő oka a kínai kőolajvásárlások fellendülése volt.
Kína októberben közel 42 millió tonna nyersolajat importált, ami március óta a legmagasabb mennyiség. Az olajárak emelkedésével az import értéke négyéves csúcsra ugrott. Hasonlóan jelentős növekedést mutattak a finomított kőolajtermékek beszerzései is. Korábban arra számítottak, hogy a kínai állami olajfinomítók csak később kezdik meg készleteik feltöltését az import növelésével.
Az exportoldalon
a csúcstechnológiai termékek kivitele októberben éves összevetésben 67 százalékkal emelkedett, ami 2021 eleje óta a leggyorsabb növekedési ütem.
A chipek és számítógépek exportja egyaránt három számjegyű százalékos növekedést produkált.
Forrás: vg.hu