Peking is rábólintott a sencseni csúcsra: Trump, Putyin és Hszi Csin-ping közös asztalhoz ül

Mindhárom fél megerősítette a történelmi találkozót

A kínai külügyminisztérium hétfőn hivatalosan is bejelentette a háromoldalú csúcstalálkozó pontos részleteit.

„November 19-én Hszi Csin-ping kínai elnök Kína–Oroszország–Egyesült Államok államfői találkozót tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Donald Trump amerikai elnökkel Sencsenben” – közölte a tárca.

A diplomáciai egyeztetés az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, vagyis az APEC vezetői értekezletének margóján valósul meg.

A pekingi nyilatkozatot megelőzően a Fehér Ház és a moszkvai vezetés már jelezte a részvételi szándékát.

A Kreml részéről Dmitrij Peszkov korábban megerősítette: „Megállapodás született arról, hogy 19-én háromoldalú találkozót tartanak Putyin elnök, Hszi elnök és Trump elnök részvételével.”

A diplomáciai protokoll mögött azonban kemény egyeztetések várhatók, amiről Olivia Wales sajtószóvivő részletesen be is számolt. Vajon mekkora mozgástere marad Washingtonnak, amikor a nukleáris fegyverzetkorlátozás kerül a tárgyalóasztalra?

A nukleáris fegyverzetkorlátozás kerül a tárgyalóasztalra

Donald Trump amerikai elnök korábban világossá tette, milyen célokkal ül le a két másik nagyhatalom vezetőjével.

Az amerikai kormányzat elsősorban a globális fegyverkezési folyamatok mérséklésére kíván fókuszálni az egyeztetésen.

A Fehér Ház sajtószóvivője, Olivia Wales részletesen beszámolt a tervezett amerikai álláspontról.

„Az elnök egyértelművé tette, hogy egyéb témák mellett tárgyalni fog a világ nukleáris fegyverzetének csökkentéséről. Trump elnök szerint ez a fegyverkezés rendkívül veszélyes” – nyilatkozta a szóvivő.

A nukleáris kérdéskör mellett a Közel-Kelet helyzete, különösen az iráni feszültség képezi az amerikai napirend másik sarokpontját.

A napirendi pontok kijelölése után az is kiderült, melyek azok a kritikus konfliktusok, amelyeket tudatosan kihagynak a háromoldalú megbeszélésekből.

Kizárt témák és a várakozások korlátai

Amerikai kormányzati tisztségviselők jelzése szerint az ukrajnai háború nem szerepel a hivatalos napirenden.

A kínai külügyminisztérium a hétfői megerősítés során tartózkodott attól, hogy részleteket közöljön a napirendi pontokról.

Az Al Jazeera elemzése rámutatott arra, hogy Washington nem számít közvetlen megállapodásra, a cél inkább a párbeszéd megnyitása a felek között.

Peking korábban következetesen elzárkózott a háromoldalú nukleáris leszerelési egyezményektől, azokat nem tartva méltányosnak vagy reálisnak a fegyverarzenálok eltérő mérete miatt.

A találkozó így sokkal inkább a kommunikációs csatornák tesztelését szolgálja, mintsem konkrét szerződések aláírását.

A sencseni csúcsot megelőző napokban zárt ajtók mögött zajló diplomáciai manőverekből már kirajzolódott a felek előzetes alkupozíciója.

Előzmények és tárgyalási pozíciók

Ahogy korábban beszámoltunk róla, Vlagyimir Putyin már korábban elvi hozzájárulását adta a háromoldalú diplomáciai folyamat újraindításához. A mostani találkozó közvetlen előkészítéseként amerikai különmegbízottak a közelmúltban tárgyalásokat folytattak az orosz vezetéssel.

Jared Kushner és Steve Witkoff személyesen egyeztetett az orosz elnökkel a csúcstalálkozó diplomáciai kereteiről.

A Guardian tudósítása szerint ezen az egyeztetésen az orosz államfő világossá tette, hogy nem enged országa korábbi területi követeléseiből.

A három vezető mostani személyes jelenléte ritka lehetőséget teremt a közvetlen nagyhatalmi egyeztetésre.

Előző héten tárgyalt Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízottakkal az orosz elnök, ekkor a Guardian tudósítása szerint az orosz elnök kijelentette, hogy nem enged a területi követelésekből – ismertette a 24.hu.

Forrás: centextus.hu