Alapjaiban változik meg a “Made in China” címke jelentése, mivel az olcsó textíliák és műanyag játékok helyét egyre inkább a csúcstechnológiás iparcikkek veszik át. Egy több mint tíz éve tartó, masszív állami támogatásokkal fűtött iparpolitikai stratégiának köszönhetően Kína sikeresen lépett feljebb a globális értékláncban. Az ázsiai ország ma már olyan összetett gépeket, vegyi anyagokat és modern járműveket exportál tömegesen, amelyeket korábban szinte kizárólag az európai, az amerikai vagy a japán iparral azonosítottak, miközben a hagyományos, alacsony hozzáadott értékű cikkek kivitele stagnál vagy visszaesik.
A változás leglátványosabb terepe az autóipar, amely komoly kereskedelmi feszültségek forrásává vált. Kína ma már több autót értékesít külföldön, mint Németország és az Egyesült Államok együttvéve, a személyautó-kivitel értéke pedig 2015 óta csaknem a húszszorosára nőtt.
Mivel a belföldi kereslet a kínai ingatlanpiaci válság miatt gyenge, a gyárakban felhalmozódó túltermelést a külpiacokon vezetik le rendkívül alacsony áron. Az európai vásárlók körében kifejezetten népszerűek ezek a modellek, így az idei év első felében a Leapmotor eladásai több mint ötszörösükre, a BYD értékesítései pedig közel másfélszeresükre ugrottak a kontinensen a tavalyi év azonos időszakához képest – tudósított a Reuters.
A mesterséges intelligencia (MI) körüli fejlesztési verseny szintén Kína malmára hajtja a vizet. Bár a legfejlettebb MI-chipeket amerikai cégek tervezik és Tajvanon gyártják, az adatközpontok működéséhez elengedhetetlen fizikai infrastruktúrát – a kiforrottabb technológiájú félvezetőket, szerveralkatrészeket, transzformátorokat és vezérlőpaneleket – nagyrészt Kína szállítja. Ennek köszönhetően az idei év első felében a kínai chipszállítmányok értéke közel megduplázódott, és elérte a 177,28 milliárd dollárt, miközben a számítógép- és szerverexport is több mint 40 százalékkal bővült.
Hasonló átrendeződés zajlik a vegyiparban, ahol a pekingi kormányzat az elmúlt évtizedben mintegy 75 milliárd dollárnyi támogatással segítette a hazai szereplőket. Az ország ma már nemcsak alapvető vegyszereket gyárt, hanem olyan magasabb hozzáadott értékű termékeket is, mint a napelemekhez vagy a szénszálas eszközökhöz szükséges alapanyagok. Az új gyárak tömeges alapítása miatt kialakult belföldi túlkínálatot a világpiacra zúdítják, ami a legnagyobb nyugati és japán vegyipari óriások – köztük a BASF és a Dow – nyereségességét is közvetlenül veszélyezteti.
A nyugati országok védekezési törekvéseit és a gyártás hazatelepítését – amit például Donald Trump amerikai elnök is szorgalmaz – nagyban nehezíti, hogy Kína időközben a “gyárak gyárává” vált. Az ország a szerszámgépexportban már megelőzte Németországot, az ipari robotok kivitele pedig több mint négyszeresére nőtt 2015 óta. Így hiába épülnek új üzemek a védővámok mögött a nyugati világban, maguk a gyártósorok és a termeléshez szükséges alkatrészek továbbra is kínai importból származnak.
Az autóiparban kifejlesztett technológiákat – például a nagy pontosságú műholdas helymeghatározást – a kínai cégek az okos háztartási gépek piacán is kamatoztatják, letarolva a nyugati konkurenciát. Ennek esett áldozatul a Roomba robotporszívókat gyártó amerikai iRobot is, amely tavaly decemberben kért csődvédelmet, majd egykori sencseni beszállítója, a Picea tulajdonába került. A robotfűnyírók piacán pedig olyan mértékű a kínai dömping, hogy Brüsszel tavaly novemberben vizsgálatot indított a helyi gyártóknál 40 százalékkal olcsóbban kínált ázsiai termékek miatt, miközben az amerikai fűnyíróexport tavaly 746 millió dollárra zuhant a 2023-as egymilliárd dolláros szintről.
Forrás: penzcentrum.hu