Kína fél év alatt több napelemet kapcsolt a hálózatra, mint az USA összesen.
Kína megújuló energiákkal kapcsolatos fellendüléséről tett közzé jelentést az Ember nevű adatelemző és kutató vállalat. Eszerint az ázsiai országban hevesen nőtt az energiaigény az elmúlt tíz évben, de ezzel együtt a különböző energiahordozók aránya és az elektromos áram előállítása is komoly változásokon ment keresztül. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az energiatermelésben például folyamatosan csökken: 2015 és 2023 között 1,7 százalékkal alacsonyabb lett az iparban és az épületek energiafelhasználásában. Ezzel együtt a villamosenergia-felhasználás 65 százalékkal nőtt, ami bár drasztikus ugrás, valójában az ezen áram megtermeléséhez szükséges források is elkezdtek leválni a fosszilis tüzelőanyagokról.
Helyette bődületes ütemben telepítenek szélerőműveket és napelemparkokat Kína-szerte. 2025-ben eljutottak oda, hogy júliushoz képest az elmúlt egy évben ez a két megújuló forrás több energiát termelt Kínában, mint a víz-, az atom- és a bioenergia együttvéve. Számokban kifejezve ebben az időszakban 16 százalékkal nőtt a szél- és 43-mal a napenergia-termelés.

Fotó: Papp Tibor / Totalcar
Szemléletes példa a fejlődésre, hogy az év első felében 212 GW új napelemes kapacitást kapcsoltak be, ami több, mint az Egyesült Államok teljes 2024-es, napelemekben mért kapacitása (~178 GW). Ennek eredményeként az ország szén-dioxid-kibocsátása 2025 első felében 1 százalékkal csökkent, miközben az áramigény tovább nőtt, és a napenergia már megelőzte a vízerőműveket; idén várhatóan a szélenergiát is túlszárnyalja, mint legfőbb tiszta energiaforrás.
Ezek az eredmények azért jöhettek létre, mert az ázsiai ország rekordösszegeket költ a megújuló energiák terjesztésére: 2024-ben 625 milliárd dollárt, átszámítva közel 210 ezer milliárd forintot – ez a globális összberuházás 31 százaléka – fordítottak erre a célra. Ebben nemcsak napelemek és szélerőművek telepítése volt benne, de különböző energiatárolókat is kialakítottak, illetve folyamatosan bővítik a hálózatot. 2021 és 2024 között Kínában a szél- és napenergia kapacitás elérte az 1400 GW-ot, az akkumulátoros tárolókapacitás pedig a 95 GW-ot – ezzel lényegében megháromszorozták a tárolási kapacitásukat.

Az Ember elemzői szerint Kína bődületes beruházásai, az iparának átalakítása és a megújuló energiaforrások terjeszkedése a globális piacot is érinteni fogja. A tiszta energiára való átállás szerintük nemcsak az éghajlati célokról szól, de a jövőben biztonságosabb, stabilabb, függetlenebb ellátást biztosít, ezáltal versenyelőnyt jelent más országokkal szemben. Ráadásul a témával kapcsolatos kutatás és fejlesztés igen jelentős százaléka került az ázsiai országba az utóbbi időben: a világ napelemeinek 80 százalékát, a szélturbináinak 60 százalékát gyártják, illetve minden negyedik tiszta energiával kapcsolatos szabadalmat náluk jegyzik be. Emellett nem érdemes elmenni az elektromos autók rohamos terjedése mellett sem, amiben Kína szintén erősen teljesít.

