Mindhárom fél megerősítette a történelmi találkozót
A kínai külügyminisztérium hétfőn hivatalosan is bejelentette a háromoldalú csúcstalálkozó pontos részleteit.
„November 19-én Hszi Csin-ping kínai elnök Kína–Oroszország–Egyesült Államok államfői találkozót tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Donald Trump amerikai elnökkel Sencsenben” – közölte a tárca.
A diplomáciai egyeztetés az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, vagyis az APEC vezetői értekezletének margóján valósul meg.
A pekingi nyilatkozatot megelőzően a Fehér Ház és a moszkvai vezetés már jelezte a részvételi szándékát.
A Kreml részéről Dmitrij Peszkov korábban megerősítette: „Megállapodás született arról, hogy 19-én háromoldalú találkozót tartanak Putyin elnök, Hszi elnök és Trump elnök részvételével.”
A diplomáciai protokoll mögött azonban kemény egyeztetések várhatók, amiről Olivia Wales sajtószóvivő részletesen be is számolt. Vajon mekkora mozgástere marad Washingtonnak, amikor a nukleáris fegyverzetkorlátozás kerül a tárgyalóasztalra?
A nukleáris fegyverzetkorlátozás kerül a tárgyalóasztalra
Donald Trump amerikai elnök korábban világossá tette, milyen célokkal ül le a két másik nagyhatalom vezetőjével.
Az amerikai kormányzat elsősorban a globális fegyverkezési folyamatok mérséklésére kíván fókuszálni az egyeztetésen.
A Fehér Ház sajtószóvivője, Olivia Wales részletesen beszámolt a tervezett amerikai álláspontról.
„Az elnök egyértelművé tette, hogy egyéb témák mellett tárgyalni fog a világ nukleáris fegyverzetének csökkentéséről. Trump elnök szerint ez a fegyverkezés rendkívül veszélyes” – nyilatkozta a szóvivő.
A nukleáris kérdéskör mellett a Közel-Kelet helyzete, különösen az iráni feszültség képezi az amerikai napirend másik sarokpontját.
A napirendi pontok kijelölése után az is kiderült, melyek azok a kritikus konfliktusok, amelyeket tudatosan kihagynak a háromoldalú megbeszélésekből.
Kizárt témák és a várakozások korlátai
Amerikai kormányzati tisztségviselők jelzése szerint az ukrajnai háború nem szerepel a hivatalos napirenden.
A kínai külügyminisztérium a hétfői megerősítés során tartózkodott attól, hogy részleteket közöljön a napirendi pontokról.
Az Al Jazeera elemzése rámutatott arra, hogy Washington nem számít közvetlen megállapodásra, a cél inkább a párbeszéd megnyitása a felek között.
Peking korábban következetesen elzárkózott a háromoldalú nukleáris leszerelési egyezményektől, azokat nem tartva méltányosnak vagy reálisnak a fegyverarzenálok eltérő mérete miatt.
A találkozó így sokkal inkább a kommunikációs csatornák tesztelését szolgálja, mintsem konkrét szerződések aláírását.
A sencseni csúcsot megelőző napokban zárt ajtók mögött zajló diplomáciai manőverekből már kirajzolódott a felek előzetes alkupozíciója.
Előzmények és tárgyalási pozíciók
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Vlagyimir Putyin már korábban elvi hozzájárulását adta a háromoldalú diplomáciai folyamat újraindításához. A mostani találkozó közvetlen előkészítéseként amerikai különmegbízottak a közelmúltban tárgyalásokat folytattak az orosz vezetéssel.
Jared Kushner és Steve Witkoff személyesen egyeztetett az orosz elnökkel a csúcstalálkozó diplomáciai kereteiről.
A Guardian tudósítása szerint ezen az egyeztetésen az orosz államfő világossá tette, hogy nem enged országa korábbi területi követeléseiből.
A három vezető mostani személyes jelenléte ritka lehetőséget teremt a közvetlen nagyhatalmi egyeztetésre.
Előző héten tárgyalt Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízottakkal az orosz elnök, ekkor a Guardian tudósítása szerint az orosz elnök kijelentette, hogy nem enged a területi követelésekből – ismertette a 24.hu.
Forrás: centextus.hu
