Kína gazdasága a harmadik negyedévben 4,5 százalékos éves növekedést ért el, felülmúlva a várakozásokat. A lendületet azonban szinte kizárólag az export szárnyalása adja, miközben a belföldi kereslet és az ingatlanpiac továbbra is gyenge lábakon áll – számolt be a Reuters.
A hétfőn közzétett GDP-adatok meghaladták az elemzői konszenzust, és javulást mutatnak az előző negyedévi, több mint hároméves mélypontot jelentő 4,3 százalékhoz képest.
Az első kilenc hónap 4,6 százalékos átlagos növekedésével Peking elérheti a 2026-ra kitűzött 4,5–5,0 százalékos növekedési célt anélkül, hogy további nagyobb ösztönzőcsomagra lenne szüksége.
Az elemzők szerint ez csökkenti az azonnali, átfogó monetáris és fiskális lazítás szükségességét, bár a lefelé mutató kockázatok továbbra is dominálnak.
A növekedés szerkezete ugyanakkor aggasztóan egyoldalú.
Az ipari termelés szeptemberben 5,5 százalékkal bővült, az export több mint harmadával ugrott meg éves szinten, Kína pedig jó úton halad afelé, hogy idén meghaladja a tavalyi 1200 milliárd dolláros kereskedelmi többletét. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben mindössze 1,1 százalékkal nőtt – ami az alacsony bázis miatt ugyan hat hónapos csúcsnak számít –, a kiskereskedelmi értékesítés reálértéke pedig az infláció figyelembevételével gyakorlatilag stagnált.
Az ingatlanpiac továbbra is a legfőbb tehertételt jelenti a gazdaság számára:
az új építésű lakások árai szeptemberben havi alapon ismét 0,1 százalékkal csökkentek, éves szinten pedig 2,8 százalékos esést mutattak.
A január és szeptember közötti időszakban az ingatlanberuházások 20,6 százalékkal zuhantak, és a lakáseladások is gyorsuló ütemben estek vissza. A Soochow Securities elemzése szerint – amely 57 ország 190 ingatlanpiaci korrekcióját vizsgálta 1970 és 2025 között – az ilyen ciklusok átlagosan 23 negyedévig tartanak. Mivel Kínában már 20 negyedéve tart a lejtmenet, a piac a következő 12–24 hónapban érheti el a mélypontját.
A gyenge fogyasztás mögött súlyos szerkezeti problémák húzódnak meg:
az öt éve tartó ingatlanpiaci lejtmenet jelentősen erodálta a háztartások vagyonát, az őszi aranyhéten az egy utazásra jutó átlagos költés négyéves mélypontra süllyedt, miközben a munkaerőpiaci feszültségek is egyre nyilvánvalóbbá válnak.
A hivatalos munkanélküliségi ráta ugyan 5,2 százalékra mérséklődött, az elemzők szerint ezt torzítja a növekvő platformgazdaság, ahol már heti egyórányi munkavégzés is foglalkoztatottságnak számít.
Az exportfüggőség közben egyre nagyobb külső kockázatoknak teszi ki a gazdaságot, ami a pekingi külpolitikára is hatással van már. Az Európai Unió már megállapodott Kínával a hibrid autók exportjának korlátozásáról – mutatva az állam megegyezés kényszerét a gazdasági szükségszerűségek miatt –, és további intézkedéseket tervez, miután szeptemberben a Németországgal és Franciaországgal szembeni kínai kereskedelmi többlet egyaránt több mint 200 százalékkal ugrott meg éves összevetésben.
Eközben a jüan hétfőn 2022 júliusa óta nem látott szintre, 6,6826-ra erősödött a dollárral szemben, amit részben a tekintélyes kereskedelmi többlet és a vállalati dollárkonverziók támogattak.
Peking szeptember végétől célzott intézkedéseket vezetett be – olcsóbb hiteleket biztosított az infrastruktúrára és a technológiára, szerény jelzáloghitel-támogatásokat nyújtott, valamint pótlólagos forrásokat utalt az önkormányzatoknak –, ám az elemzők szerint ezek továbbra is inkább a kínálati oldalt erősítik. A Société Générale közgazdásza a Reutersnek értékelve hangsúlyozta, hogy a háztartások jövedelmét és a fogyasztást célzó határozott fordulat nélkül Kína tartósan alacsony inflációs környezetben, a potenciálisnál gyengébb növekedési pályán ragadhat.
Forrás: portfolio.hu