Miközben az Egyesült Államokban egyre több technológiai óriás – legutóbb az Oracle – hajt végre nagymértékű leépítéseket a mesterséges intelligencia térnyerésével összefüggésben, Kínában egyelőre jóval visszafogottabb az új technológia munkaerőpiaci hatása. Ennek hátterében strukturális, kulturális és gazdasági okok egyaránt állnak, tudósított a CNBC.
Az egyik legfontosabb tényező, hogy Peking országos foglalkoztatási célokat határoz meg. A városi munkanélküliségi rátát nagyjából 5,5 százalékon kívánják tartani. Ez az állami szintű elvárás önmagában is fékezőerőként hat a tömeges elbocsátásokkal szemben. Emellett a kínai munkaerő lényegesen olcsóbb, mint az amerikai. A keresett algoritmusfejlesztő mérnökök átlagos havi fizetése Kínában mintegy 20 ezer jüan, azaz körülbelül 2900 dollár. Ez éves szinten alig 35 ezer dollárt jelent, ami közel tizede a Szilícium-völgyben megszokott bérszínvonalnak.
Az alacsonyabb bérköltségek mellett a kínai mérnökök munkaköre is összetettebb, mint amerikai társaiké. Egy fejlesztő jellemzően többféle feladatot is ellát, ami megnehezíti, hogy a mesterséges intelligencia teljes egészében kiváltsa a munkáját. A kínai vállalatoknál ráadásul arányaiban több dolgozó foglalkozik marketinggel és ügyfélkapcsolat-kezeléssel, nem csupán mérnöki feladatokkal. Kínában a vállalati szintű digitalizáció is alacsonyabb fokú, mivel a nagyvállalati szoftvermegoldások kevésbé elterjedtek, mint az Egyesült Államokban. Ez a tényező szintén korlátozza a mesterséges intelligencia azonnali munkaerő-kiváltó hatását.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kínai cégeket egyáltalán nem érintik a mesterséges intelligenciához köthető leépítések. Az Alibaba munkavállalóinak száma például több mint 30 százalékkal csökkent, amit a vállalat a technológiai átállással indokolt. Ezzel szemben a Tencent tavaly enyhe létszámnövekedésről számolt be, a Huawei kutatás-fejlesztési alkalmazottainak száma pedig 113 ezerről 114 ezerre emelkedett decemberre.
z amerikai leépítések közvetetten a kínai munkaerőpiacra is hatással vannak. Az Egyesült Államokban dolgozó kínai mérnökök közül sokan kénytelenek hazatérni, mivel az elbocsátás a munkavízumukat és a tartózkodási engedélyüket is veszélyezteti. A hazatérés és a beilleszkedés azonban nem mindig zökkenőmentes. A kínai technológiai szektorban megszokott extrém hosszú munkaidő, valamint a személyes jelenléthez ragaszkodó vállalati kultúra sokaknak komoly nehézséget okoz. Egy szilícium-völgyi startup HR-vezetője szerint az Egyesült Államokból visszatérő mérnököknek akár 50 százalékos fizetéscsökkenéssel is számolniuk kell.
A kínai gazdaságpolitika eközben folyamatos egyensúlyozásra kényszerül. Úgy kell támogatnia az innovációt és a gazdasági fellendülést, hogy közben a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta tartósan magas, 15 százalék feletti szinten ragadt. Huang Ji-ping, a kínai jegybank tanácsadója ezen a héten hangsúlyozta: Kína a gazdasági növekedés érdekében nem mondhat le a csúcstechnológiai fejlesztésekről, azonban a mesterséges intelligenciához kötődő innovációknak mindig az emberi szükségleteket kell előtérbe helyezniük.
Forrás: penzcentrum.hu