Kína legújabb ötéves terve egyre komolyabb kihívást jelent az európai ipar számára. Peking a hagyományos ágazatok modernizálása mellett a csúcstechnológiák terén is felzárkózna. Mindeközben az Európai Unió külkereskedelmi hiánya tovább növekszik, és az elipartalanodás réme fenyeget – jelentette a Bloomberg. Eközben Belgium azt kéri – Franciaország mellett – az Európai Bizottságtól, hogy a lehető legkeményebb válaszcsapással reagáljon a kínai dömpingre. Németország kaphatja a legnagyobb a pofont, ami a szoros ipari kapcsolatok miatt Magyarországot is nagyon megütheti.
A márciusban közzétett kínai ötéves terv a vegyipar és a gépgyártás megújítását tűzte ki célul. Emellett olyan feltörekvő területekre is fókuszál, mint a robotika, a biogyógyászat, a kvantumtechnológia, a 6G-hálózatok és a magfúziós energia.
Ezek mind olyan ágazatok, amelyekben Európa eddig versenyelőnyt élvezett. Kína ráadásul a nyugati országok szintjére kívánja emelni a kutatás-fejlesztési kiadásait.
Mindez újabb riasztó jelzés az európai vállalatok számára, mivel ezen szektorok felemelkedéséből Németország és más ipari központok hosszú ideig profitáltak, de most már az ázsiai nagygazdaság közvetlen fenyegetést jelent.
A Goldman Sachs közgazdászainak becslése szerint Kína megújult iparpolitikája és kereskedelmi expanziója 2029 végéig az euróövezet GDP-jének 0,6 százalékába kerülhet.
Németország esetében ez akár 0,9 százalékos gazdasági visszahúzó hatást is jelenthet, ami átgyűrűzhet Magyarországra is a szoros gazdasági kapcsolatokon keresztül.
Európa legnagyobb gazdasága a koronavírus-járvány óta alig növekedett, ipari termelése pedig 2017 vége óta csökkenő tendenciát mutat. A Kínába irányuló német autóexport 2025-ben összeomlott. Eközben Kína a világ legnagyobb autóexportőrévé vált az elektromos járművek terén elért áttörésének köszönhetően.
A német gépipari szakmai szervezet, a VDMA pekingi képviselője, Claudia Barkowsky szerint a korábbi ötéves tervek megvalósulásának tapasztalatai miatt soha nem látott érdeklődés övezi az új stratégiát.
Kína most a mennyiségről a minőségre, a hatékonyságra és a fenntarthatóságra vált. Ez egyre inkább érinti azokat a területeket, ahol az európai gépipar hagyományosan erős volt
– fogalmazott a szakember.
Franciaországot sem kíméli a kínai előretörés, mert a repülőgépiparban az Airbus és a Safran, a gyógyszeriparban pedig a Sanofi szembesülhet egyre élesebb versennyel. A Renault mindeközben olcsóbb elektromos modellekkel próbálja kivédeni a kínai térhódítást.
Emmanuel Macron francia elnök fenntarthatatlannak nevezte Kína Európai Unióval szembeni külkereskedelmi többletét, és erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba. Ehhez csatlakozott a Politico szerint Belgium kormánya is.
Az Európai Bizottság iparélénkítő jogszabálytervezete (a Portfolio által is részletesen bemutatott, Industrial Accelerator Act) az európai gyártás GDP-n belüli arányát a 2024-es 14,3 százalékról 2035-re 20 százalékra emelné. Ezt többek között a közbeszerzések során alkalmazott európai preferenciákkal érnék el.
A tervet azonban belső viták hátráltatják, mivel Emmanuel Macron a „Made in Europe” megközelítést szorgalmazza, míg Friedrich Merz német kancellár a bürokráciacsökkentést és az egységes belső piac erősítését tartja fontosabbnak. Az üzleti világ is megosztott a kérdésben: egyesek a helyi hozzáadott értékre vonatkozó előírásokat támogatják, mások a gazdasági súrlódásoktól tartanak.
Reinhard Bütikofer, az Európai Politikaelemző Központ (CEPA) vezető munkatársa szerint a belpolitikai csatározások elterelik a figyelmet a lényegről. „Kínából importált elipartalanodás veszélyével nézünk szembe” – figyelmeztetett a szakértő.
Hozzátette: „Az eszközök rendelkezésre állnak, a kérdés csupán az, hogy megvan-e a politikai akarat a használatukhoz.”
Forrás: portfolio.hu