Két év után először van negatív infláció, vagyis defláció Kínában. A fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek júliusban, a tavalyi év júliusához viszonyítva.
A jelenség egyik oka, hogy a kínai kiskereskedők eladásai visszaestek. Ez amiatt van, mert árcsökkentési nyomás nehezedik azokra a kereskedőkre, akik korábban árut halmoztak fel, és a kereslet növekedésére számítottak a járványügyi korlátozások feloldása után.
A kínai gyárak már most kevesebbet kérnek áruikért, ezzel reagálva a nyersanyagárak csökkenése miatt kialakult gyengülő keresletre. A gyárak árait követő termelői infláció -5,4 százalék volt júniusban, az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva,
Emellett az autók ára is esni kezdett Kínában, miután a Tesla árháborút robbantott ki árcsökkentésével.
Habár az Európa-rekorder, jelenleg 17,6 százalékos inflációval sújtott magyar emberek számára vonzónak tűnhet a defláció, a jelenség mégsem tesz jót a gazdaságnak. A fogyasztók ilyenkor elhalasztják vásárlásaikat, mert abban bíznak, hogy a termékek ára csökkenni fog a jövőben. Ez pedig a cégek profitjának csökkenéséhez, ezzel összefüggésben pedig létszámstopokhoz és elbocsátásokhoz vezet.
A kínai hatóságok emiatt igyekeznek megnyugtatni a befektetőket, hogy nem kell deflációtól tartaniuk. A Financial Times cikke szerint céljuk érdekében többek között nyomást helyeznek vezető közgazdászokra, hogy ne írjanak a kínai gazdaság negatív trendjeiről.
Forrás: 444