Kína éves „két ülésszaka” – az Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Nemzeti Bizottságának tanácskozásai – a múlt héten ért véget Pekingben, ahol a kínai döntéshozók ismertették az ország gazdasági prioritásait és a következő évek fejlesztési célkitűzéseit. Az ülések során folytatott viták és az elfogadott szakpolitikai dokumentumok egy magabiztos képet rajzoltak Kína gazdasági pályájáról és növekvő technológiai képességeiről.
Az ülésszakon bemutatott kormányzati munkajelentés egyértelmű irányokat jelöl ki Kína 2026-os gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozóan. A dokumentum olyan kormányzási szemléletet hangsúlyoz, amely a fejlődés előmozdítását a stabilitás fenntartásával kapcsolja össze, biztosítva, hogy a reformok és a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott módon haladjanak előre. A jelentés így egyszerre szolgál stratégiai útitervként és gyakorlati szakpolitikai iránymutatásként, amelynek célja a gazdasági lendület fenntartása és Kína technológiai önállóságának erősítése.
Még a változékony globális környezet ellenére is úgy tűnik, hogy Kína jó eséllyel elérheti a 2026-ra kitűzött, mintegy 4,5–5 százalékos növekedési célját. Az országot hatalmas gazdasági alap, egyre kifinomultabb innovációs ökoszisztéma, valamint egy olyan kormányzási rendszer támogatja, amely képes a kockázatok kezelésére és a külső sokkokra rugalmasan reagálni. Ezek a tényezők együtt szilárd alapot teremtenek a további fejlődéshez.
Kína gyors technológiai fejlődése az elmúlt években különösen figyelemre méltó volt. Az olyan területeken elért előrelépések, mint a mesterséges intelligencia, a fejlett gyártás és a digitális infrastruktúra, világszerte nagy figyelmet keltettek, és jelentősen átalakították mind az ipari termelést, mind a mindennapi életet. A mesterséges intelligencia technológiái egyre inkább beépülnek a logisztikától és a gyártástól kezdve a közszolgáltatásokig számos ágazat működésébe, miközben a technológiai vezető szerep a globális verseny egyik központi terepévé vált.
Kína tágabb nemzetközi szemlélete szintén az együttműködés és a nyitottság hangsúlyát tükrözi. A kínai diplomácia következetesen a multilateralizmust, a párbeszédet és a kölcsönösen előnyös partnerségeket emeli ki. Peking globális szerepvállalását egy szélesebb törekvés részeként értelmezi, amelynek célja a közös fejlődés és a nemzetközi rendszer stabilitásának előmozdítása. Egy olyan világban, amelyet egyre inkább a geopolitikai verseny és a gazdasági bizonytalanság határoz meg, ez az üzenet sok olyan ország számára vonzó, amelyek kiszámítható és együttműködő partnereket keresnek.
A technológiai önállóság e vízió egyik központi eleme. Kína számára a hazai innovációs kapacitás megerősítése szorosan összefügg a nemzeti szuverenitás és a hosszú távú gazdasági ellenálló képesség megőrzésével. Ugyanakkor ez az elv sok más ország számára is releváns. A kisebb és közepes gazdaságok – köztük Magyarország – egyre inkább felismerik, hogy a technológiai képességek és a diverzifikált nemzetközi partnerségek kulcsfontosságúak a gazdasági versenyképesség fenntartásához.
Magyarország és Kína kapcsolatai az elmúlt évtizedben gyors ütemben fejlődtek. Az együttműködés ma már a kereskedelem, a beruházások és az infrastruktúra-fejlesztés számos területére kiterjed. Hszi Csin-ping kínai elnök 2024 májusi budapesti látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta e változás jelentőségét. „Megtiszteltetés és nagy lehetőség Magyarország számára, hogy Kína meghívott bennünket, hogy vegyünk részt a kínai gazdaságban, és játsszunk szerepet a kínai gazdaság modernizációjában, és nagy lehetőség a számunkra, hogy Kína hajlandó részt venni a magyar gazdaság fejlesztésében és modernizációjában. Húsz évvel ezelőtt nem lehetett Magyarországon – legfeljebb nagyítóval – találni kínai beruházást. Ma pedig azt mondom, hogy tavaly az összes Magyarországról érkező beruházás háromnegyede érkezett Kínából, és jelen pillanatban 6.400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarország területén” – fogalmazott a kormányfő.
Ugyanezen a találkozón a két ország kapcsolatait az úgynevezett „minden időjárási körülmények között fennálló átfogó stratégiai partnerség az új korszakban” szintre emelték, ezzel új szakaszt nyitva a kétoldalú együttműködésben. Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált, különösen az elektromosjármű-gyártás, az akkumulátoripar és az infrastruktúra-fejlesztés területén.
Magyarország aktívan részt vesz Kína globális összekapcsoltsági törekvéseiben is a már második évtizedébe lépő Egy övezet, egy út kezdeményezésen (BRI) keresztül. A kezdeményezés célja az infrastruktúra-kapcsolatok erősítése, a kereskedelmi útvonalak bővítése és a gazdasági együttműködés elmélyítése Eurázsiában és azon túl.
Magyarország számára a BRI szorosan illeszkedik saját összekapcsoltsági stratégiájához. Ezt a koncepciót Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója fogalmazta meg 2023-ban megjelent Huszárvágás című könyvében. A stratégia központi gondolata, hogy Magyarországnak fenn kell tartania és bővítenie kell gazdasági és politikai kapcsolatait a világ különböző partnereivel még a növekvő geopolitikai feszültségek közepette is. A széles körű nemzetközi kapcsolatrendszer megőrzésével az ország el kívánja kerülni a gazdasági marginalizációt, és integrált kíván maradni a globális gazdasági hálózatokba.
Sok tekintetben ez a megközelítés a 2010-ben elindított „keleti nyitás” politikájára épül, amelynek célja az volt, hogy Magyarország külső kapcsolatait diverzifikálja a hagyományos nyugati orientáción túl. Ma Kína növekvő globális szerepe és Magyarország összekapcsoltsági stratégiája egyre inkább kiegészítik egymást.
Amint azt a pekingi „két ülésszak” vitái is mutatják, Kína fejlődésének új szakaszába lép, amelyet technológiai ambíció, gazdasági ellenálló képesség és a nemzetközi együttműködés iránti folyamatos elkötelezettség jellemez. Európa számára – és különösen az olyan országok számára, mint Magyarország – e folyamat konstruktív kezelése fontos eleme lesz annak, hogy eligazodjanak az átalakuló globális gazdasági környezetben.
Forrás: demokrata.hu