Kína célul tűzte ki, hogy a következő öt évben gyerekbarát társadalmat épít ki, és finomítja a társadalombiztosítási rendszert – olvasható a kínai 14. Országos Népi Gyűlés ülésszakán csütörtökön közzétett hivatalos munkajelentésben. Az idei ülésszak a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a jövedelemelosztás kérdéseire összpontosít.
A dokumentum szerint a kormány egyebek között bővíti a gyermekes családok lakhatási támogatását, valamint ösztönözni szeretné a házasságkötést és a gyermekvállalást,
és biztosítani, hogy a nők számára várandósságuk alatt 2026-ban minden egészségügyi költséget – beleértve a lombikbébi-kezelésekét – teljes mértékben térítsen meg a nemzeti egészségbiztosítási alap.
A kormány a várandósság korai szakaszában nyújtandó és a gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokat is fejleszteni kívánja, valamint a veleszületett rendellenességek megelőzését és kezelését is javítaná. Az oktatási területen a kormány célja az ingyenes óvodáztatás és a középiskolai oktatás bővítése, összességében az oktatásra fordított kiadásoknak a GDP legalább 4 százalékát kell elérniük.
A jelentés kiemeli továbbá a gyorsan öregedő kínai társadalom problémáit és a 60 éven felülieknek szánt szolgáltatások bővítését, különösen vidéken.
Peking az úgynevezett „ezüst gazdaság” – a 60 év felettiek foglalkoztatása – magas színvonalú fejlesztését is tervezi, valamint a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és gondozási szolgáltatások jobbítását is.
A dokumentum szerint 2035-re a 60 év felettiek száma elérheti a 400 milliót, ami elemzők szerint jelentős kihívást jelent a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás számára. A gyorsan öregedő társadalom és a csökkenő népesség okozta demográfiai kihívások kezelésére Peking korábban már megemelte a nyugdíjkorhatárt: a férfiaknál 63 évre, a nőknél 58 évre.
4,5 és 5 százalék közötti GDP-növekedést céloznak meg 2026-ra
A kínai kormány 4,5 és 5 százalék közötti GDP-növekedési célt tűzött ki 2026-ra a munkajelentés szerint,
ami az elmúlt évtizedek legalacsonyabb értékének számít, ugyan de még így is jelentős növekedést lenne a mostani világgazdasági környezetben.
Az erről szóló jelentést Li Csiang miniszterelnök terjesztette elő a pekingi Nagy Népi Csarnokban. A kínai vezetés az elmúlt években jellemzően mintegy 5 százalékos gazdasági növekedési célt határozott meg, 4,5 százalékos alsó célt legutóbb az 1990-es évek elején jelöltek ki.
A kormányzati beszámoló szerint a célkitűzés a külső és belső gazdasági kihívások – egyebek mellett a tartós ingatlanpiaci válság, a gyenge belső kereslet, a deflációs nyomás, valamint a nemzetközi kereskedelmi feszültségek – figyelembevételével született. A dokumentum kitér arra is, hogy a kormány 300 milliárd jüan (mintegy 44 milliárd dollár) értékben különleges államkötvény-kibocsátással tőkét juttat az állami tulajdonú bankoknak, a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése és a nem teljesítő hitelek kezelésének támogatása érdekében. A költségvetési hiánycélt a GDP 4 százalékában határozták meg, miközben a központi és helyi kormányzatok számára változatlan volumenű speciális kötvénykibocsátást irányoztak elő.
A jelentés szerint Kína 2026-ban 7 százalékkal növeli védelmi kiadásait, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb növekedési üteme, és elmarad a tavalyi 7,2 százalékos emeléstől, ugyanakkor meghaladja a gazdasági növekedési cél ütemét. A tervezet szerint a nemzetvédelmi költségvetés mintegy 1,9 billió jüant (körülbelül 275 milliárd dollárt) tesz ki.
A kínai vezetés hangsúlyozta, hogy az ország katonai kiadásai évek óta a GDP 1,5 százaléka alatt maradnak, ami nemzetközi összehasonlításban mérsékeltnek számít. A NATO tagállamai például 2025-re jellemzően elérték a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási célt – áll a kínai média jelentésében.
A kormány emellett a technológiai önellátás és az innováció erősítését nevezte meg stratégiai prioritásként. A következő ötéves tervben növelni kívánják a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, támogatják a mesterséges intelligencia, a félvezetőipar és más csúcstechnológiai ágazatok fejlesztését, valamint a digitális gazdaság arányának bővítését. A beszámoló szerint a vezetés a belső fogyasztás élénkítését is célul tűzte ki, ugyanakkor továbbra is az ipari és technológiai kapacitások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a gazdasági szerkezet átalakítása érdekében.
Az Országos Népi Gyűlés ülésszaka március 12-ig tart, és napirenden szerepel egy új, 2030-ig szóló ötéves gazdasági terv megvitatása és elfogadása is. A csütörtöki munkabeszámoló szerint a kínai kormány hosszabb távú célként azt jelölte meg, hogy 2035-re – a 15. ötéves terv részeként – a 2020-as szinthez képest megduplázza az egy főre jutó GDP-t, és az országot a „közepesen fejlett” gazdaságok szintjére emelje.
Kína globális vezető szerepre törekszik a jövő technológiáiban
Kína átfogó programtervet jelentett be a mesterséges intelligencia széles körű gazdasági alkalmazására, és a globális vezető szerep megszerzését tűzte ki célul a jövő technológiáiban, köztük a kvantumszámítástechnikában és a robotikában az Országos Népi Gyűlésen bemutatott új ötéves terv szerint.
A stratégia központi eleme az úgynevezett „MI+ akcióterv”, amelynek célja, hogy a technológiát a világ második legnagyobb gazdaságának gyakorlatilag minden ágazatába beépítsék.
A tervek szerint robotokat vetnének be a munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban, míg az MI-alapú rendszerek egyre több feladatot végeznének önállóan. „Peking célja, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika révén növelje a termelékenységet számos területen, a feldolgozóipartól és logisztikától kezdve az oktatáson át az egészségügyig” – mondta Kyle Chan, a Brookings Intézet Kína-technológiai szakértője.
A kínai kormány a technológiai szektort„ új, magas színvonalú termelőerőként” írta le, és a korábbi évekhez képest jóval hangsúlyosabb szerepet szánt neki. A stratégiai irányváltást részben az Egyesült Államokkal folytatott technológiai verseny erősödése ösztönzi. A washingtoni exportkorlátozások – különösen a nagy teljesítményű chipek kivitelének korlátozása – megerősítették Peking eltökéltségét a technológiai függőség csökkentésére.
A mesterséges intelligencia mellett a kínai vezetés más csúcstechnológiák fejlesztését is fel kívánja gyorsítani. Ezek közé tartozik a 6G mobilkommunikáció, az agy-gép interfészek, valamint a kvantumszámítógépek fejlesztése.
A dokumentum szerint Kína a technológiai versenyben új eszközként az open source, vagyis nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára is támaszkodna. Ez olyan szoftverfejlesztési modellt jelent, amelyben a programok forráskódja nyilvánosan hozzáférhető és szabadon továbbfejleszthető. A kínai kormány nyílt fejlesztői hálózatok kiépítését kívánja támogatni az MI területén. Tilly Zhang, a Gavekal Dragonomics elemzője szerint ez lényeges különbség az amerikai és a kínai megközelítés között. Úgy vélte, Peking tudatosan választotta a nyílt forráskódot stratégiai eszköznek, hogy versenyelőnyt szerezzen az Egyesült Államokkal szemben.
Az ötéves terv további technológiai célokat is megfogalmaz: áttörések elérését a fúziós energia területén, újrahasználható nehézrakéták fejlesztését, működő kvantumszámítógépek létrehozását, valamint egy holdbázis megépítésének lehetőségének vizsgálatát.
Forrás: hirado.hu