Az online kereskedelem rendkívül gyorsan változik főleg a kínai “titánok” érkezésének köszönhetően. Pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy egy 10 dollárért megvásárolt termék repülővel érkezzen közvetlenül Kínából az európai vagy amerikai vásárlókhoz. Az ellátási láncok még inkább le fognak rövidülni, de csak azon termékek esetében, amelyek gyorsan kimennek a divatból. Ezekről a témákról is szó volt a 62. Közgazdász-vándorgyűlés kereskedelmi és logisztikai szekciójának panelbeszélgetésén.
A beszélgetésen részt vett
- Czifrik Szabolcs, a DPD Hungária Kft. ügyvezető igazgatója,
- Sükösd Péter, az Extreme Digital-eMAG Kft. jogi, megfelelőségi és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója
- és Szabó Zoltán, a Ghibli Szállítmányozási Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A beszélgetést Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára moderálta.
Az online kereskedelem a Covid időszakban a teljes kiskereskedelem 10 százalékát tette ki, azonban 2022 után ez stagnált, majd lefelé indult – mondta Sükösd Péter, aki szerint az online kereskedelem a teljes tortából 7 százalékkal részesedik. A forgalom csökkenését az eMAG is érzi piacvezetőként. Kiemelte, hogy
nem a rendelések száma csökken jelentősen, hanem a kosárérték.
Szerinte magyarországi online kereskedelmi piac relatíve kevés szereplős, főleg, ha a műszaki cikkek piacáról beszélünk.
Czifrik Szabolcs optimistábban nyilatkozott a növekedésről, szerinte „embertelen” mértékű a csomagszám-növekedés Magyarországon, azonban ezen belül óriási a határon átnyúló kereskedelem részaránya. Ő is felhívta a figyelmet a kínai „titánok” előretörésére.
Jön a használt műszaki termékek csereberéje
Szabó Zoltán szerint a fő kérdés, hogy
kinek az üzleti kultúrája fog érvényesülni Európában.
A fiatalok egyre többet költenek az online kereskedelmi platformokon és nem igazán szeretnek áruházakba járni. A szakember szerint jelentős növekedés előtt áll a C2C (customer to customer) forgalom, amikor a használt műszaki cikkek csereberéje a kereskedők kihagyása nélkül zajlik majd online platformokon.
Kozák Tamás szerint miközben globalizálódik az online kereskedelem és ma már a mesterséges intelligencia segítségével bármelyik platform „domesztikálható” bármelyik országban, az ellátási láncok is rövidülni fognak.
Egy mobilra nem lehet hónapokat várni
Szabó Zoltán úgy vélekedett, hogy az ellátási láncok hossza nagyban függ az adott terméktől.
Egy mobiltelefon esetében nincs lehetőség arra, hogy valaki hónapokat várjon a rendelésére, de ugyanez igaz a ruházati termékekre is.
Azon termékek esetében, amelyet „nem mennek ki a divatból”, a fullfillment raktárak létjogosultsága nő majd. Vagyis a külföldi gyártó elhozza a terméket például Európába és raktározza, hogy onnan szolgálja ki az igényeket.
Czifra Szabolcs szerint abban alapvetően nincs változás, hogy eddig is mindent Kínában gyártottak. Csakhogy korábban az európai kereskedő megvásárolta a terméket, elraktározta majd onnan szolgálta ki a vevőit. Régen nem hittük volna, hogy légi úton lehet Kínából kis csomagokat 10 dollár értékben rendelni és hogy ennek az infrastrukturája ilyen gyorsan kiépül majd.
Mindeközben sok online kereskedő nyitott az offline felé és nyitott fizikai boltokat – mondta Kozák Tamás.
A marketplace a jövő?
Sükösd Péter szerint a műszaki termékeknél ezek a „showroomok” a Covid idején lettek népszerűek, de azóta inkább visszarendeződés tapasztalható, vagyis az online kereskedők megmaradnak tisztán az online térben. Az eMAG korábban 13 üzlettel volt jelen Magyarországon, de ez a szám folyamatosan csökken. Szerinte a jövő a marketplace modellben van, amely azt jelenti, hogy egy nagy platform maga alá szervez kisebb kereskedőket, akik jutalék ellenében értékesíthetik termékeket. Így a kockázat nem a platformszolgáltató, hanem a csatlakozó kereskedőé.
Én azt látom az elkövetkezendő években, hogy nem az emag lesz az egyedüli platformszolgáltató, hanem szép lassan ebben is versenyeznie kell majd akár régiós, akár globális szereplőkkel.
A szakember szerint hamarosan a jogalkotók is reagálnak erre a folyamatra és a platformhoz csatlakozó eladókat fogják védeni magának a platformnak az üzemeltetőjétől. Ugyan ezt lehetett látni az offline kereskedelemben, ahol a törvények a beszállítót védték a kereskedőktől.
Hasonlót láthatunk a kínai titánok esetében is, akik több ezer beszállítótól – vagy ha úgy tetszik marketplace partnertől – szerzik be az árut, de a vevőhöz már egyencsomagolásban jut – hívta fel a figyelmet Czifra Szabolcs. Szerinte a logisztikai költségek zömét a „last mile” szállítás teszi ki, tehát amikor a termék megérkezik végül a vevőhöz.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar jogszabályi környezet mennyire védi a kereskedőket Sükösd Péter nem nyilatkozott optimistán. A Magyar Postát, mint logisztikai partnert helyzetbe hozó rendeletet például kicsit diszkriminatívnak érni. Meglátása szerint éppen ellenkező jogalkotási folyamatoknak kellene lenniük Magyarországon, amelyek segítik az online kereskedők megmaradását.
Ezzel egyetértett Czifra Szabolcs is, aki szerint a szabályozás inkább a logisztikai szolgáltatókat érintette, de vélhetően ott sem érte el a célját.
Forrás: Portfolio