A kínai Hangcsou egy csendes külvárosa, Liangcsú, ma már nemcsak költők és festők múzsája, hanem az ország mesterséges intelligencia forradalmának központja. Az utóbbi években fiatal programozók, startup-alapítók és befektetők találtak itt otthonra, akik a kávézókban „vibecoding”-oznak – azaz MI-eszközökkel kódolnak –, este pedig közösen videojátékoznak vagy kultfilmeket néznek – legutóbb például a Mátrixot, ami kötelező inspirációnak számít körükben.
A hangulata akár a Szilícium-völgyé is lehetne: a kertben rendezett meetupokon drón zümmög a fejek felett, miközben a ház konyhájában startupok mutatják be ötleteiket a befektetőknek. A háttérben Hangcsou világhírű technológiai cégei – Alibaba, DeepSeek, NetEase és Hikvision – húzóereje vonzza ide a feltörekvőket. A városban működő egyetemek, mint a Zhejiang University, szintén ontják a keresett tehetségeket.
A „Liangcsú-falusiaknak” nevezett közösség tagjai bátran kísérleteznek, hogy saját vállalkozást építsenek. Van, aki az MI-t digitális társak fejlesztésére használja, amelyek a fiatalok hangulatára reagálnak, mások olyan rendszereken dolgoznak, amelyek támogató üzeneteket küldenek barátoknak, családtagoknak. Ahogy Felix Tao, a Mindverse társalapítója fogalmaz: „Nem csak azt szeretném, hogy az MI elvégezze helyettünk a feladatokat, hanem hogy mentális teret adjon nekünk a kikapcsolódásra.”
Hangcsou MI-felemelkedése nem véletlen. Az elmúlt évtizedben a helyi és tartományi kormány jelentős támogatásokkal és adókedvezményekkel ösztönözte az induló vállalkozásokat. A Dream Town nevű fejlesztési övezetben tucatjával születnek új ötletek, és még a nagy cégekből kiváló mérnökök is itt várják ki versenytársukhoz kötő nemverseny-megállapodásaik lejártát, hogy saját álmaikat valóra váltsák.
Persze az állami támogatások kétélű fegyvernek bizonyulhatnak: miközben segítik a kezdő vállalkozásokat, a külföldi tőkét elrettenthetik, hiszen sok nyugati befektető óvatos, ha kínai állami kapcsolatokkal rendelkező cégekről van szó. Ezért sok alapító dilemmája, hogy hazai forrásokra támaszkodjon, vagy saját erőből próbáljon nemzetközi piacokra lépni, például Szingapúron keresztül.
Az MI-fejlesztés technológiai alapjai is bizonytalanok. Bár Kína igyekszik saját chipgyártását fejleszteni, a legfejlettebb amerikai chipek nélkül nehéz lépést tartani. Egyelőre a készletek és a hazai gyártású chipek még elégségesek, de a jövő kérdéses. Hangcsou és Liangcsú azonban élni akar a lehetőséggel: a Nyugati-tó partján születő ötletek és a „falusi” összetartás reményt ad a fiatal alapítóknak, hogy talán ők indítják el Kína következő nagy techsztoriját.
Forrás: itbusiness