A Donald Trump-Hszi Csin-ping találkozó árnyékában nem keltett nagy feltűnést, hogy Kína közzétette a következő 5 éves tervének irányelveit. A részleteket jövő év márciusáig dolgozzák ki, de a dokumentum legfontosabb tanulsága, hogy a következő időszakban nem tekintik csodafegyvernek a belső fogyasztás ösztönzését, ehelyett inkább a technológia és az iparfejlesztés, valamint az önellátás kerül középpontba.
Október végén Kína közzétette következő 5 éves tervének irányelveit. A tervet márciusig éves célszámokra és részletes cselekvési tervekre bontják le, a konkrétumokat tehát majd akkor lehet megismerni, a dokumentum mégsem tanulságok nélkül való. Ahogy az várható volt,
az 5 éves terv valójában válasz az új keletű kihívásokra, legfőképpen az újjáéledő protekcionizmusra, amiben az Egyesült Államok kihívására Kína a legfőbb érintetté vált.
Első ránézésre az új terv nem tartalmaz drámai változásokat, a részletek és a hangsúlyok eltolódása azonban azt mutatja, hogy a következő 5 év új hangsúlyokat kap majd:
- Az első számú prioritás a modern ipari rendszerek fejlesztése, ami 2020-ban még csak a második helyen állt. Ez azt jelzi, hogy a gyártási bázis és a kínálati oldal rugalmassága vitathatatlanul a legfontosabb célkitűzés.
- A tudományos és technológiai innováció prioritása új keretbe került. A cél az általános innovációs kapacitásról a kulcsfontosságú technológiák terén való stratégiai autonómia és függetlenség felé tolódott el. Ezzel a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a nemzetbiztonság, az ellenálló-képesség és a kritikus technológiák feletti ellenőrzés.
- A belföldi piac élénkítése továbbra is (csak) a harmadik prioritás, direkt válaszként a gyenge keresletre.
- A nyitás a korábbi 9. helyről az 5. helyre került, ami biztató jel arra nézve, hogy Kína a világ többi részével való integrációjának mélyítésére törekszik.
A legfontosabb megállapítás, hogy a dokumentum kiemelt prioritásként kezeli a technológiai fejlesztést, a magas minőségű gyártást, az önellátást és az ellátási láncok zavartalan működését, ezzel szemben némiképp hátrébb sorolja a belső fogyasztás élénkítését.
Az Egyesült Államok által újjáélesztett protekcionizmusra válaszul Kína tudatos stratégiai döntésekkel elsőbbséget ad a külső sokkokkal szembeni felkészültségnek, és ez mélyreható hatással lehet a makrogazdasági politika alakítására.
Mivel a gazdaság jó úton halad az idei 5 százalékos növekedési cél elérése felé, bőven van lehetőség arra, hogy bizonyos gazdaságpolitikai eszközöket tartalékoljanak a következő évre, vagy évekre. Éppen ezért Peking várhatóan továbbra is az „éppen elégséges beavatkozás” elvét követve fog támogatást nyújtani ahhoz, hogy a gazdasági növekedést a kívánatos szinten tartsa.
Makrogazdasági következmények
Kína 2024 szeptemberében rövid ideig széles körű lazítást hajtott végre a belföldi kereslet támogatása érdekében. A külpiacok akkor azt találgatták, hogy az akkor ambiciózusnak vélt cél milyen mértékű költségvetési hiánynövekedéssel, illetve monetáris lazítással érhető el. Ehhez képest az általános lazítást már 2025 eddig eltelt részében felváltotta a szelektív lazítás, és ebben nem is várható változás, tekintettel arra, hogy az 5 százalékos növekedési cél minden külső turbulencia ellenére, a legutóbbi kínai-amerikai kereskedelmi fegyverszünet fényében pedig végképp elérhetőnek látszik.
A kereskedelmi háborúban álló Kína és Egyesült Államok egyéves fegyverszünetben állapodtak meg, jelezve ezzel kockázatkezelési szándékukat. Ez nem jelent stratégiai újratervezést, inkább pragmatikus lépés a békés együttélés felé. A megállapodás részeként az Egyesült Államok visszavonta a szeptemberi madridi tárgyalások után bevezetett legutóbbi megtorló intézkedéseket, és felére csökkentette a 20 százalékos fentanil-vámokat is, Kína pedig újraindítja a szójabab vásárlását az USA-ból. Az Egyesült Államok felfüggeszti a legalább 50 százalékban kínai tulajdonban levő leányvállalatok szankcionálását, ami több mint 20 000 kínai vállalatot érintett volna. Cserébe Kína visszavonja a ritkaföldfémekre vonatkozó megtorló exportellenőrzéseket, és megkezdi az általános engedélyek kiadását a kritikus anyagok exportjára.
A kínai fiskális és monetáris politika az Amundi Investment Institute elemzői szerint az „éppen elégséges beavatkozás” elvét tükrözi. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a legutóbbi gyenge adatok sem maradtak teljesen észrevétlenek, de csak részleges lazításokat eredményeztek, amelyek célja, hogy a gazdaság továbbra is működőképes maradjon. Ebbe beleértendő egy 500 milliárd RMB összegű ösztönző csomag a helyi önkormányzati kötvények terén a törvényes adósságplafon keretein belül, valamint egy további 500 milliárd RMB összegű kvázi fiskális hitelezési csomag szeptember végén.
Piaci következmények
Mindezek eredményeként, az idei nagymértékű emelkedés után
a kínai részvénypiacokkal kapcsolatos általános pozíció az Amundi Investment Institute szerint semleges.
A részvényeknél az AI, az innovatív gyógyszerek és a fejlett gyártás terén elért jelentős áttörések komoly erősödést váltottak ki idén a tőzsdéken, így a kínai részvények ismét a globális befektetők figyelmének középpontjába kerültek. Ha a 15. ötéves terv megvalósul és Kína innovációs vezetővé válik, ezek a szektorok további emelkedést mutathatnak. Az „új Kína” szektorokban rejlő lehetőségek mellett nem árt azonban az óvatosság a „régi Kínával”, különösen az ingatlanpiaccal és annak ellátási láncával kapcsolatban.
A kínai kamatlábakkal kapcsolatos kilátások is kiegyensúlyozottak, ezért nem valószínű, hogy a jegybank (PBoC) változtatna mérsékelt lazítási politikáján.
Ezzel szemben a CNY/USD árfolyamban az Amundi Investment Insitute további emelkedésre számít. Ez egyrészt az amerikai dollár további gyengülésére, másrészt a jüan erősödésére vonatkozó várakozásokat tükrözi.
A dollár esetében a monetáris politika lazítása és az amerikai dollár hitelességének romlása eladási nyomást gyakorolhat a továbbra is túlértékelt valutára. Ezzel szemben a kínai export rendkívüli versenyképessége és – az amerikai vámok ellenére kialakuló – rekordszintű kereskedelmi többlet a jüan felértékelődését vetíti előre. A kínai eszközök iránti megújult globális érdeklődés szintén emelheti a renminbi árfolyamát.
Ez segíthet Pekingnek a valuta nemzetközi elismertetésének felgyorsításában, ami része a következő öt évre tervezett „nyitásnak”.
Forrás: portfolio.hu