Elindult az eddigi egyik legnagyobb szabású kínai űrmisszió

Sikeresen elindult kedden Kína újabb űrmissziója, a Sencsou-16. Háromfős legénysége a Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomáson tartózkodó űrhajósokat váltja le.

A három tajkonauta (kínai űrhajós) az északnyugat-kínai Csiucsüan űrállomásról indult.

A csoportban van Kuj Haj-csao, az első civil a kínai űrhajózás történetében. Két társa – Csing Haj-peng és Csu Jang-csu – a hadsereg tagja.

Az űrmisszióra induló Kuj Haj-csao, Csu Jang-csu és Csing Haj-peng kínai űrhajós búcsúzik az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjában 2023. május 30-ánFORRÁS: MTI/EPA/ALEX PLAVEVSKI

A TAJKONAUTÁK VÁRHATÓAN ÖT HÓNAPOT MARADNAK AZ ŰRÁLLOMÁSON.

A Tienkungon lévő Fej Dzsun-long, Teng Csing-ming és Csang Lü a korábbi tervek szerint szombaton tér vissza a Földre, bár a dátumot Peking még nem erősítette meg.

KÍNA MÁR TÖBB ÉVTIZED ÓTA EURÓMILLIÁRDOKAT FEKTET BE ŰRPROGRAMJÁBA.

A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-ánFORRÁS: MTI/EPA/ALEX PLAVEVSKI

Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.

Űrprogramjának kezdete óta Peking több mint ezer tudományos kutatást végzett el az űrben, köztük olyan vizsgálatokat is, mint a növények alkalmazkodása az űrbéli körülményekhez, vagy hogy miként viselkednek a folyadékok a mikrogravitációban.

Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós megy az űrbeFORRÁS: MTI/EPA/ALEX PLAVEVSKI

Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra is.

Forrás: Origo