Kínai kutatók több mint 100 tesztet végeztek el azzal a drónnal, amelynek egy részét bambusz alapú kompozit anyagból készítették el. A megoldás leválthatja a szénszálas technológiát.
A szénszálas kompozitanyagokat előszeretettel használják a mérnökök, mivel alacsony súlyuk ellenére rendkívül erős anyagokról van szó. Megtalálni az ipartól a Forma–1-es autókon át gyakorlatilag mindenhol, ahol szükség lehet a strapabíró felépítésre. Úgy tűnik azonban, hogy a szénszálas megoldásnak most kihívója akadt.
A kínai Beihang Egyetem kutatói nemrég Tiencsinben tesztelték azt a drónt, amelynek szárnyai bambusz alapú kompozit anyagból készültek. A csapat azt állítja, hogy a pilóta nélküli légi jármű több mint 20 százalékkal könnyebb, mint a hasonló szénszálas modellek, és több mint 20 százalékkal alacsonyabb a szerkezeti költsége.
A drón szárnyfesztávolsága 2,5 méter, súlya pedig körülbelül 7 kilogramm. Képes a függőleges felszállásra, végsebessége 100 km/h felett van, felszállás után pedig több mint egy órán át képes a levegőben maradni. A szakemberek úgy vélik, hogy a bambusz alapú technológia felválthatja a szénszálas anyagok használatát a drónok gyártásánál. Bár előbbi nagy szilárdságú, előállítása magas energiafogyasztást igényel, és nehezen bomlik le.
Mivel azt új anyag ára nagyjából negyede a szénszálas kompoziténak, ez az árkülönbség lehetővé teszi, hogy egy drón teljes szerkezeti költsége több mint 20 százalékkal csökkenjen.
A projekt vezetője, Csin Taocsun szerint a fejlesztéshez alapos tesztelésre és rengeteg finomításra volt szükség, a drónokhoz használt bambusz alapú kompozit anyagoknak ugyanis nemcsak szigorú mechanikai követelményeknek kell megfelelniük, hanem számos technikai kihívást is le kell küzdeniük. Ilyen például a formázhatóság és a környezeti alkalmazkódoképesség.
Csin szerint több mint 100 tesztet végzett a csapat, hogy megbizonyosodjon arról, a drón megfelelően működik az újfajta felépítéssel is.
A megoldásban komoly potenciál van, a jövőben Kína a mezőgazdaságban, a logisztikában és a környezetvédelemben alkalmazott drónoknál is használhatja a technológiát. A kutatók pedig már azt vizsgálják, miként lehetne a megoldást felhasználni a műholdak vagy az űrhajók építésében.
Forrás: hvg.hu