Kína azzal reagált az adósságválságra, hogy elfordult az infrastrukturális projektek hitelezésétől és növelte a fejlődő országoknak nyújtott mentőhiteleket. Peking a szegény országoknak viszont csak adósságátütemezést kínál.
Kína 2008 és 2021 között 240 milliárd dollárt költött 22 fejlődő ország mentőhitelezésére – derül ki a Világbank, a Harvard Kennedy School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy kutatói által készített tanulmányból.
Az értékelés szerint a távol-keleti ország az alacsony jövedelmű országoknak többnyire adósságátütemezést kínál, ami a futamidő meghosszabbítását jelenti. A közepes jövedelmű országokat azonban pénzzel is segíti, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Ennek hátterében az áll, hogy utóbbiak adják Kína külföldi hitelezésének 80 százalékát, ami több mint 500 milliárd dollárt jelent, így bedőlésük súlyos problémát okozna a kínai bankszektornak.
Előbbiek Peking külföldi hitelezésének csak 20 százalékát teszik ki, emiatt „kevésbé fontosak”. Az értékelés szerzői úgy vélik, hogy Kína alacsony devizatartalékokkal rendelkező és gyenge hitelminősítésű országokba irányította a mentőhiteleket. A vizsgált időpontig 22 ország kapott összesen 240 milliárd dollár értékben mentőövet, többek között Argentína, Ukrajna, Fehéroroszország, Ecuador, Egyiptom, Laosz, Mongólia, Pakisztán, Suriname,Sry Lanka, Törökország és Venezuela kapott így segítséget.
A legtöbb mentőhitelhez Argentína jutott 111,8 milliárd dollárral, Buenos Airest Pakisztán követi 48,5 milliárd dollárral és Egyiptom 15,6 milliárd dollárral. Kilenc ország 1 milliárd dollárnál kevesebbet kapott. A szerzők szerint a pekingi hitelfelvétel nem olcsó: míg a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) származó tipikus mentőhitel 2 százalékos kamatlábat jelent, addig a kínai mentőhitelek kamatlába 5 százalék körül alakul.
Kína javára írható, hogy kevésbé, vagy egyáltalán nem avatkozik bele a hitelezett országok belügyeibe. A tanulmány készítői úgy számolnak, hogy az adósságválság szenvedő alanyainak nyújtott kínai hitelek a 2010-es kevesebb mint 5 százalékról 2022-re 60 százalékra emelkedtek a távol-keleti ország hitelportfóliójában, ami minőségromlást is jelent. Peking jelenleg Zambiával, Ghánával és Srí Lankával tárgyal az adósságátütemezésről, viszont bírálatok érik a folyamatok elhúzódása miatt. Kína válaszul felszólította a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy szintén ajánljanak adósságkönnyítést.
Forrás: vg