Az innovációs szakadék mélyül, a műszaki kapacitások pedig csak néhány hatalom kezében összpontosulnak – figyelmeztetett Jin Xiaoming Budapesten. A CAISTC elnöke szerint Kínát nem érdekli egy olyan világ, ahol a mesterséges intelligencia konfliktusokhoz vezet.
Jin Xiaoming a Kínai Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Szövetség (CAISTC) elnöke, az innovációs szakadék áthidalása: A globális AI-irányítás új paradigmája felé címmel, előre felvett videóüzenettel köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Jin Xiaoming felhívta rá a figyelmet, hogy az innováció előnyei nem oszlanak meg egyenlően. A hatalom, a tőke és a műszaki kapacitás néhány nemzet és vállalat kezében összpontosul, a szakadék pedig egyre szélesedik.
Ez a felfogás a globális széttöredezettség időszakát hordozza magában, és a digitális világot versengő blokkokkal, összeférhetetlen szabványokkal, ütköző értékekkel és eltérő jövőképpel töri szét.
Szavai szerint az AI-irányítás nem egy belföldi kérdés nemzetközi mellékhatásokkal. Ez egy globális kihívás, amelynek hazai következményei vannak. Maga a technológia köt össze minket, és a kormányzásunknak tükröznie kell ezt a mély kölcsönös függőséget.
A CAISTC elnöke szerint új, három pilléren nyugvó kormányzási paradigmára van szükségünk.
- Először is, differenciált felelősségvállalás megosztott elszámoltathatósággal.
- Másodszor, nyílt architektúra adaptív biztosítékokkal. Az innovációs szakadék áthidalása érdekében nem szabad lassítanunk a rászoruló hatalmakat, hanem fel kell emelnünk a lemaradókat. Adaptív irányítási eszközökre, szabályozási tesztkörnyezetre, valós idejű kockázatfigyelésre és az interaktív szabványokra van szükségünk, amelyek a gyorsan fejlődő technológiával együtt fejlődnek.
- Harmadszor, emberközpontú sikermutatókra van szükségünk.
Az AI fejlődését általában modell/menedzser, benchmark pontszámok és gazdasági teljesítmény alapján mérjük.
Csökkenti-e a mesterséges intelligencia a megelőzhető haláleseteket az alulszolgáltatott közösségekben?
Úgy látja, az új kormányzási paradigmánknak ezeket az emberközpontú mutatókat alapvető tervezési elvekként kell beágyaznia, nem pedig gondolatok vagy PR-gesztusok alapján. Minden politikát, beruházást és nemzetközi megállapodást e célok fényében kell megítélni. Ha ezek a különbségek válaszfalakká válnak, akkor szegények, kevésbé biztonságosak és kevésbé szabadok leszünk.
Úgy értékelte, hogy az AI-verseny nem eredendően zéró összegű. Csak akkor válik azzá, ha úgy döntünk, hogy azzá tesszük.
„Kína álláspontja, amelyet abban a kiváltságban részesülök, hogy bemutathatok, egyértelmű. A nemzetközi együttműködést nem jótékonysági szervezetnek, hanem választott önérdeknek tekintjük. Nem érdekel minket egy olyan világ, ahol a mesterséges intelligencia a közös jólét helyett konfliktusokhoz vezet.”
Szavai szerint ennek a budapesti csúcstalálkozónak többnek kell lennie, mint egy párbeszéd fórumának. A cselekvés katalizátorának kell lennie.
Ezért arra buzdította az összejövetel résztvevőit, hogy fogadjanak el egy budapesti nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a mesterséges intelligencia irányításának ugyanolyan globálisan reprezentatívnak kell lennie, mint a mesterséges intelligencia világméretű hatásának.
Forrás: economx.hu