Képzelje el, hogy a lakását díszítő szobanövényei éjszaka diszkrét irányfényekké válnak. Kínai kutatók éppen ezt valósították meg, ráadásul a színárnyalatokkal sem spóroltak, és még genetikai módosítást sem vetettek be.
Különös növények létrehozására képesek a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói: nanorészecskék segítségével lágyan világító, különböző színű éjszakai fényforrásokká alakították őket.
Ehhez olyan fénykibocsátó foszforvegyületet fejlesztettek ki, amelyik lehetővé teszi a húsos levelű pozsgások számára, hogy napfényben vagy beltéri LED-világításban mindössze néhány perc alatt feltöltődjenek, majd lágy, egyenletes fényt bocsássanak ki, akár két órán keresztül. Ami nagyon fontos: ez az utófénylő foszforvegyület olcsó, biokompatibilis, és egyszerűen csak a levelekbe injekciózzák, azaz nincsen szükség a növény genetikai módosítására.
Hogy az elképzelés működjön, a kereskedelmi forgalomban kapható foszforvegyület módosításán túl a kutatóknak ki kellett kalkulálniuk a foszforrészecskék megfelelő méretét is. Tesztelések sora után végül a körülbelül 7 mikrométeres méretet találták optimálisnak, ami nagyjából egy vörösvérsejt szélességének felel meg. Kísérletezéssel azt is megállapították, hogy a részecskék a pozsgás növényekben működtek a legjobban, nem pedig a vékonyabb levelűekben.
A megfelelő részecskeméret, a növénytípus és a bevitt mennyiség optimális koncentrációjának megtalálása után a foszforanyag szinte azonnal diffundált a pozsgás növények leveleibe, és egyenletes világításra bírta a leveleket, elég erősen ahhoz, hogy a növény megvilágítsa a közeli tárgyakat. Különböző típusú foszforok használatával pedig olyan növényeket is létre hoztak a kutatók, amelyek különféle színekben, többek között zöldben, pirosban és kékben világítottak.
Mindez nem is drága: „egy ilyen növény előkészítése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és valamivel több mint 10 jüanba (körülbelül 1,4 dollárba, azaz nem egészen 500 forintba) kerül, a munkadíjat nem számítva” – mondja a tanulmány első szerzője, Shuting Liu, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa.
A foszforeszkáló növények tíz nap után sem mutattak semmilyen károsodást, sárgulást, szerkezeti problémát vagy akár a klorofillszint-csökkenésének jeleit. A kutatók a következőkben megfigyelnék, hogy milyen hosszú távú hatása van a foszfor injektálásának a növényekre, hogy megállapítsák módszerük biztonságosságát. A jelenlegi projekt – vélik a kutatók – hatással lehet az olyan területekre, mint a biológia, az építészet és a várostervezés.
Forrás: hvg.hu