Kína új ötéves terve rendkívül ambiciózus technológiai célokat fogalmaz meg. Az elképzelések a mesterséges intelligencia széles körű gazdasági alkalmazásától a kvantumszámítógépeken és a humanoid robotokon át egészen a Holdon létesítendő kutatóállomásig terjednek.
Az Országos Népi Gyűlés nyitóülésére időzítve közzétett, 141 oldalas stratégiai dokumentum több mint ötvenszer említi a mesterséges intelligenciát. Emellett egy átfogó “MI+ cselekvési tervet” is tartalmaz. A terv szerint Kína “megragadja a tudományos és technológiai fejlődés stratégiai magaslatait”, és “döntő áttöréseket” ér el a kulcsfontosságú technológiák terén. Az állami tervezőszerv külön jelentésében azt állította, hogy Kína már most világelső a mesterséges intelligencia, a biogyógyászat, a robotika és a kvantumtechnológia kutatásában, illetve alkalmazásában.
A technológiai fókusz több tényezőre vezethető vissza. Ilyen Kína gyorsan öregedő társadalma, az Egyesült Államokkal vívott technológiai verseny, valamint a DeepSeekhez hasonló kínai MI-fejlesztők látványos előrelépései. A konkrét intézkedések között szerepel a robotok kísérleti alkalmazása a munkaerőhiányos ágazatokban. Szintén idetartozik a minimális emberi felügyelettel működő MI-ügynökök bevetése. A Brookings Intézet kutatója, Kyle Chan szerint Peking célja az, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika révén növelje a hatékonyságot a termeléstől egészen az egészségügyig.
Az ötéves terv kiemelt befektetéseket irányoz elő a
kvantumszámítástechnika, a 6G, az agy-gép interfészek, valamint a testet öltött mesterséges intelligencia – vagyis a humanoid robotokat működtető technológia – területén.
A dokumentum ígéretet tesz arra is, hogy kulcsfontosságú áttöréseket érnek el a magfúziós technológiában. Újrafelhasználható, nagy teherbírású rakétákat fejlesztenek, és integrált űr-föld kvantumkommunikációs hálózatot építenek ki. Emellett skálázható kvantumszámítógépeket hoznak létre, továbbá megvalósíthatósági tanulmányt készítenek egy holdi kutatóállomás felépítéséről.
Fontos új elem, hogy Kína “hiperskálás” számítási klasztereket kíván kiépíteni olcsó és bőséges energiaellátással. A tervezet a nyílt forráskódú MI-közösségek létrehozását is támogatja. A Gavekal Dragonomics elemzője, Tilly Zhang kiemelte, hogy a nyílt forráskód korábban nem szerepelt a kínai kormányzati dokumentumokban. Peking ezt tudatos stratégiai döntésként, az Egyesült Államokkal szembeni versenyelőnyként kezeli.
A technológiai önellátás sürgetését az is magyarázza, hogy Kína eddig jelentős mértékben függött az amerikai technológiáktól, különösen a fejlett chipektől. A két nagyhatalom közötti kereskedelmi háború során Washington elsősorban a csúcstechnológiás félvezetők, míg Peking a ritkaföldfémek és a kritikus ásványkincsek exportját korlátozta.
Forrás: portfolio.hu