Kína szigorítja a 2021-ben indított karbonpiacát: a pekingi kormány döntése értelmében 2027-től bizonyos iparágakban abszolút kibocsátási plafonokat vezetnek be, ami új szakaszt jelent a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának klímapolitikájában.
A korlátozások elsőként a stabil kibocsátási szinttel rendelkező ágazatokat érintik, míg 2030-ra egy teljes országos emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) épül ki, ahol a vállalatok már nemcsak ingyenes, hanem fizetős kibocsátási egységekkel szembesülnek majd. Az új rendszer fokozatosan vonja be a legnagyobb szennyező szektorokat –
például a vegyipart, a petrolkémiai ipart, a papírgyártást és a belföldi légiközlekedést
– a már korábban kijelölt acél-, cement- és alumíniumipar mellett. Utóbbiak az ország üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 60%-át teszik ki. Elemzők ugyanakkor rámutatnak: eddig a nagyarányú ingyenes kvóták miatt a kínai ETS érdemi kibocsátáscsökkentő hatása csekély maradt.
Az Európai Unió 2005 óta működő ETS rendszere ezzel szemben már évek óta abszolút kibocsátási plafonokra épül, és a 2030-ig tartó Fit for 55 csomag értelmében a jelenlegi kibocsátási szintekhez képest 62 százalékos csökkentést ír elő. Az EU ETS 2027-től kiterjed majd a közúti közlekedésre és az épületek energiafelhasználására is (ún. ETS2), emellett fokozatosan megszünteti az ingyenes kvótákat, amit a karbonvám (CBAM) bevezetése kísér.
Forrás: portfolio.hu