A Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK), a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara és a CECZ Közép-európai Kft. együttműködésében Magyar-Kínai Gazdasági Fórumot rendeztek a szombathelyi Király Sportlétesítményben. Az eseményen, melyen Bokányi Adrienn, Szombathely önkormányzatának tanácsnoka is részt vett, a kínai piacra lépés lehetőségei mellett az üzleti kultúrák közötti különbségek áthidalása és a két ország gazdasági kapcsolatainak jövője került terítékre, de még a 2010-es évek egyik meghiúsult helyi nagy projektjéről, a Vát-porpáci repülőtérről is szó esett.
„Ha tudni akarod az utat, azokat kérdezd, akik visszafelé jönnek!”
– adott egy kínai közmondást jótanácsként a magyar vállalkozóknak előadása végén Pető Ernő egyetemi docens, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham Hungary) elnöke, arra utalva, hogy van, lehet mit tanulni attól az országtól, amely alig pár évtized alatt vált gazdasági-katonai világhatalommá.
Kedden azért érkeztek vállalkozók a Király Sportlétesítménybe, hogy megtudják, mi a világhódító kínai gazdasági stratégia lényege, egyáltalán, hogyan lehet bekerülni egy kínaiak uralta beszállítói láncba, vagy kikerülni az 1,4 milliárdos kínai piacra.
edden azért érkeztek vállalkozók a Király Sportlétesítménybe, hogy megtudják, mi a világhódító kínai gazdasági stratégia lényege, egyáltalán, hogyan lehet bekerülni egy kínaiak uralta beszállítói láncba, vagy kikerülni az 1,4 milliárdos kínai piacra.
A fórumot Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar cégek megtalálják a kitörési lehetőségeket a folyamatosan változó világban és átalakuló gazdasági környezetben. Kiemelte, a magyar vállalkozásoknak prioritás lehet a kínai piacra lépés, annak ellenére, hogy a két ország mérete és gazdasági potenciálja nem összehasonlítható. “A magyar kreativitás, tudás, szellemi tőke, innovációs képesség exportja lehet az, amire a kínaiak igényt tartanak” – fogalmazott az elnök, hozzátéve: Kína bámulatra méltó eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben – az Egyesült Államok után a második legerősebb gazdasággá vált a világon –, és ennek a fejlődésnek a megismerése kulcsfontosságú. Cseri József szerint érdemes alaposan tanulmányozni a kínai modellt, amely a tudatosságon alapul, és ahol stratégiai ágazatokban a vegyes vállalatokban kötelező a kínai többségi tulajdon megtartása, ami valójában azt jelenti, hogy a kínaiak ingyen szerezték meg a nyugati know-how-t. Rámutatott, hogy Kína a világ legnagyobb exportőre, egyedi szabályokkal működő piac, ahol a teljesítményalapú szemlélet a hivatalnokokkal szemben is érvényesül – jó lenne a hazai állami adminisztrációnak is ebből tanulni, mondta. A Vas vármegyei kamara feladatának tekinti a hídépítést Európa, Magyarország és Kína, valamint a vállalkozások között, ahol a legfontosabb átadható kincs a tudás és a tapasztalat megosztása – hangsúlyozta a VMKIK elnöke, mielőtt átadta volna a szót a kínai kapcsolatok szakértőinek.
A bizalom és annak eszközei
Kína hatalmas fejlődésének hátterében a több ezer éves történelem, a megaláztatások évszázada utáni talpra állás és az 1979-től tartó fokozatos reformfolyamat áll. Ennek eredményeként megszűnt a mélyszegénység, egy 500-600 milliós középosztály jött létre, és az ország példátlanul dinamikus, évi átlag 9,5%-os gazdasági fejlődést produkált. Fejlesztették a kikötőket, autópályákat, gyorsvasutakat, és Kína a világ gyártóközpontjává és legnagyobb kereskedő nemzetévé vált.
A bevezetőben idézett Pető Ernő, a ChinaCham Hungary elnöke “Kína a globális partner – Üzleti kultúrák találkozása – Hogyan értsük meg a kínai partnereket?” című előadásában támpontokat igyekezett adni a jelenlévőknek a kínai üzleti kultúra megértéséhez. (Az általa képviselt ChinaCham 23 éve segíti a kis- és középvállalkozások piacra lépését mindkét országban).
Elmondta, hogy a kínai partnerekkel való együttműködés kulcsa a bizalom kiépítése:
- az ajándékozás (ahol a gesztus a fontos, nem az ajándék értéke),
- a közös vacsorák (nem üzleti témákról),
- a kézfogás és a névjegykártya átadásának (két kézzel, enyhe meghajlással) jelentősége.
Különösen fontos az “arc megőrzése” és a kínai kultúrát nagyon alaposan ismerő tolmács alkalmazása, valamint a “guanxi”, azaz a kapcsolati tőke építése.
Kiemelte, hogy Magyarország kulcsfontosságú hídfőállás az EU piacaira való belépéshez, ezért az ország kiemelt figyelmet élvez Kínában. Kitért a közelmúltbeli amerikai-kínai vámcsökkentési megállapodásra, amely új lehetőségeket nyithat a kereskedelemben. Pető Ernő szerint a kínaiak a világot másképp látják: Kína, Délkelet-Ázsia, Hongkong/Tajvan, USA és csak valahol a távolban Európa szerepel a fontossági sorrendjükben. Hangsúlyozta, hogy Kína számára az ázsiai piac a legfontosabb.
Offshoring helyett nearshoring
A 2020-as Covid-járvány globális hatásaira reflektálva elmondta, hogy a hosszú ellátási láncok sérülékenysége miatt manapság előtérbe került a “nearshoring” és a “friendshoring” koncepciója. Ez azt jelenti, hogy a világkereskedelemben tapasztalható változások miatt a termelési láncok rövidítésére, közelebb hozására van szükség (nearshoring), ami kedvez Magyarországnak mint európai központi helyszínnek. Jelenleg Kína a világ növekedéséhez egyharmaddal járul hozzá (2023), míg a még világelső USA és a harmadik EU szerepe egyre csökken. Pető Ernő bízik abban, hogy az EU átgondolja politikáját és nem épít virtuális falakat Kína felé – az unióban attól félnek, hogy az USA-ból kiszorult kínai termékek árasztják majd el Európát, de az előadó nem tart ettől –, mert a kooperáció fontosabb, mint a konfrontáció.
Magyarország és Kína kapcsolatát ismertetve kiemelte az “Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez elsőkénti csatlakozást, a 2017-es stratégiai partnerséget és a 2024-es, Kína számára mindössze öt országgal fennálló tartós átfogó stratégiai partnerséget – Kína számára Magyarország az EU hídfőállása: 2023-ban a teljes kínai EU-s befektetés 44%-a Magyarországra érkezett.
“A Vát-porpáci reptér nagyon jó lett volna ennek a megyének”
Nádasi Tamás, az MKIK Magyar-Kínai Tagozatának elnöke, az Aquaprofit Zrt. alapítója “A kínai gazdaság múltja és jelene – Úton a csúcs felé” című előadásában arról beszélt, hogy Vas vármegyében ideje változtatni azon, hogy keveseknek van kapcsolata kínai vállalkozásokkal. Felidézte, hogy a 2010-es években ő is részese volt annak a végül meghiúsult logisztikai projektnek, amely kínai áruk fogadására alkalmas cargo repülőteret álmodott Vát-Porpácra. “A reptér nagyon jó lett volna ennek a megyének, kínai áruk érkeztek volna, összeszerelő üzemek épültek volna a környéken, ahonnan már magyar áruként kerültek volna a piacra a termékek” – mondta, hozzátéve: “talán még nem veszett el örökre, keressük a hasonló lehetőségeket az országban”.
Ő is megerősítette az előtte szóló előadó álláspontját:
“először össze kell barátkoznunk a kínaiakkal, csak azután fogunk tudni üzletelni velük”,
figyelmeztetett.
Felidézte Teng Hsziao-ping különleges gazdasági övezeteinek rendszerét, amely a szocialista országot a kapitalizmus útjára vezette, minek nyomán egy EU-méretű új középosztály született az országban, és amely nyitott a világ felé is. Kína fő elve a kölcsönös be nem avatkozás, a kereskedelem és a globalizáció építése. Nádasi Tamás szerint aki Kínában üzletelni akar, annak nélkülözhetetlen a WeChat alkalmazás, amely a mindennapi élet és üzletvitel központi platformja, a kínaiak ezen a felületen vásárolnak autót, bankolnak, élnek közösségi életet. Úgy véli, az innovációexport mellett van igény csúcsminőségű magyar termékekre is, de ehhez biztosítani kell a folyamatos utánpótlást és az egységes marketinget. Ez az, ami a francia bortermelőknek például már megy, mert ők bordeaux-i alatt futó márkaként vannak jelen a kínai piacon, míg a hazai bortermelőknek nem sikerült összefogni – pedig egy-egy 8-10-15 milliós kínai város egy egész országot képes lenne eltartani, hívta fel a figyelmet az együttműködés fontosságára.
2049-re ipari szuperhatalommá válnának
A kínaiak nem ülnek a babérjaikon, annak ellenére, hogy a világ második legnagyobb gazdasága az övék, a “Made in China 2025” programjukkal deklarálták, hogy Kína 2049-re vezető ipari szuperhatalommá váljon. A program kilenc stratégiai feladatot fogalmaz meg, többek között az innováció ösztönzését, az integrált, digitális és technológia-központú gyártás előmozdítását, a teljes ipari bázis megerősítését, a termékminőség javítását és globális kínai márkanevek építését, valamint a zöld gyártási módszerek érvényesítését.
A kulcstechnológiák terén Kína jelentős erőfeszítéseket tesz a mesterséges intelligencia (SenseTime, iFlytek, Baidu, Zhipu), az információ- és kommunikációtechnológia (Huawei, ZTE, Xiaomi), a robottechnológia (Haier, CRRC), a zöld technológiák (CATL, BYD, J-Star), valamint az űrprogram, a kvantumszámítás és a biotechnológia területén. Az “öt kezdeményezés” pedig a kutatási és fejlesztési központokra, a kulcsfontosságú iparágak kiemelt projektjeire, a zöld és fenntartható termelésre, az intelligens gyártásra és az új anyagok fejlesztésére fókuszál.
Ide kellene betörniük a magyar vállalatoknak.
Vannak persze máris jó példák: a Richter vagy a Masterplast, amelyek már megvetették a lábukat Ázsiában, hangzott el.
A fórum zárásaként a VMKIK és a ChinaCham között aláírtak egy együttműködési megállapodást.
Forrás: savariaforum.com