Tagunk, a Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda ismertetése a Kormány Gazdaságvédelmi Akciótervének részleteit szabályozó most megjelent rendeleteiről.

Péntek hajnalban megjelent a Gazdaságvédelmi Akcióterv fontos szabályai

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a bértámogatásról, a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről, a 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályait módosítja, a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a társasházak működésedére vonatkozóan, 

Ezek a legfontosabb szabályai:

 

A 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére akkor, ha
a) a munkavállaló aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és ac) nem tölti a felmondási idejét; továbbá ha
b) a munkaadó ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette, bd) legalább hat hónapja működik, és be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában; és végül
c) a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A rendelet által megkívánt csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidőt jelenti, amelynek legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmúnak kell lennie.

A támogatás 3 hónapra állapítható meg, kizárólag jövőbeli hatállyal, azaz korábbi időszakra nem vehető igénybe. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj összegének a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének a 70%-a. A fenti számításhoz maximálisan figyelembe vehető távolléti díj nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét (azaz összesen nettó 214.000,- Ft). Mindez azt jelenti, hogy (ha jól számolok) a támogatás maximális mértéke havi 74.900,- Ft lehet. A támogatás a munkavállaló részére kerül folyósításra havonta utólag. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás igénybevételéhez a munkáltatónak és munkaadónak vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben és azon túli egyéni fejlesztési időben (munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól) állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Továbbá a munkavállalónak kötelessége vállalni a támogatáshoz a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést és, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, továbbá, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. A munkáltatónak vállalnia kell a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára és további egy hónapig; azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor; és azt, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak; valamint azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját és végül azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A fentiek mellett további megkötés, hogy a támogatás nem vehető igénybe munkaerő-kölcsönzés keretében végzett foglalkoztatáshoz, továbbá munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §-a szerint átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő módon, az abban foglaltaktól eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás) esetén. Végül, a támogatás érdekében a munkáltatónak kötelessége bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A támogatás iránti kérelmet online kell majd benyújtani a fenti szabályok alapján szükséges megállapodással együtt. A kormányhivatal a kérelmet 8 napon belül köteles elbírálni. A feltételek megszegése esetén a támogatást vissza kell fizetni, illetve ha a munkáltató nem tesz eleget a létszámtartási kötelezettségének, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni.

A fentiek alapján megállapítható, hogy rendkívül sok feltételt kell teljesíteni a támogatáshoz és a munkáltatók, valamint a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy egyáltalán igényelni lehessen a támogatást. Továbbá számos, már megtett munkaügyi intézkedést felül kell vizsgálni ahhoz, hogy támogatásra jogosult lehessen az adott munkavállaló és a rendelet nem oldja meg a járványhelyzet miatt már elbocsátott munkavállalók helyzetét.

Cégek működése

A Kormány ma hajnalban megjelent 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről számos új szabályt vezetett be annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a cégek működése a veszélyhelyzet alatt.

Számos cég nincs felkészítve társasági jogilag a jelenlegi helyzetre, mivel sok tulajdonosuk, részvényesük van és a létesítő okiratukban nincs lehetőség hírközlő eszközök útján való, vagy írásbeli tulajdonosi döntéshozatalra. Az új rendelet épp ezen cégeknek segít, mivel – bizonyos, viszonylag könnyen teljesíthető feltételekkel – lehetővé teszi hírközlő eszközök útján való tulajdonosi döntéshozatalt és az ülés tartása nélküli (írásbeli) döntéshozatalt is.

Emellett amennyiben a döntéshozó szerv határozathozatalára – bizonyos további feltételek teljesülése hiányában – nem kerül sor az új szabályok szerint, akkor a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben a jogi személy ügyvezetése határoz. Az ügyvezetés ezen új hatásköre azonban nem korlátlan, így pl. nem dönthet a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről, jegyzett tőke leszállításáról és a létesítő okirat módosításáról csak akkor dönthet ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van arra szükség, továbbá pótbefizetésről is csak komoly korlátozások mellett dönthet. Az ügyvezetői felelősség szabályai továbbra sem változtak és továbbra is a cég érdekében köteles eljárni, de ettől függetlenül mindenképp javaslom, hogy a tagok, részvényesek lehetőség szerint maguk döntsenek a rájuk tartozó kérdésekben és ne adjanak arra lehetőséget (vagy csak szigorú ellenőrzés mellett), hogy az ügyvezetés (vissza)éljen az új jogaival.

Az ügyvezetés fentiek szerint hozott döntéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Ez a szabály az én olvasatomban azt jelenti, hogy a beszámolóval kapcsolatos döntéseket és lépéseket az adott feltételek megvalósulása esetén az ügyvezetés is meghozhatja – a sajtóhírek szerint a közzétételi határidő 2020. szeptember 30-ra fog módosulni -, de azt utólag jóvá kell hagyatni a tagokkal, részvényesekkel. Ugyanakkor a tagi, részvényesi döntések nem módosíthatják a beszámolót. Amennyiben megalapozott ez a jogértelmezés, úgy ez újabb ok arra, hogy lehetőleg a taggyűlés, közgyűlés hozza meg a döntéseket és ha ez nem lehetséges, úgy szoros kontroll alatt legyen az ügyvezetés.

Végül a jogszabály azt is kezeli, ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg. Ez esetben a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára – a fent írt feltételek mellett – a jogi személy ügyvezetése is jogosult.

Társasházak működése

A cégekhez hasonlóan a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a társasházak esetében is adminisztratív könnyítéseket vezetett be.

A veszélyhelyzet alatt főszabályként nem tart közgyűlést a társasház és ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. Közgyűlést kell tartani ugyanakkor, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg.

A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek – bizonyos, viszonylag könnyen teljesíthető feltételek mellett – minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is.

Végül pedig a közös képviselő (intézőbizottság) kapcsán is lényeges új szabályok lettek bevezetve. A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni. A vezető tisztségviselőkhöz hasonlóan a közös képviselő (intézőbizottság) felelőssége sem változik, de mindenképp javaslom a kiemelt figyelmet a közgyűlés, lakók részéről, nehogy az új szabályok örve alatt visszaélések legyenek a közös képviselő (intézőbizottság) részéről.

Munkavállalókat érintő új szabályok

Az állami bértámogatáson felül is jelentek meg fontos új szabályok. A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályait akként módosítja. A korábbi jogszabály által lehetővé tett munkaidőkeret elrendelés legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretben lett maximálva és a már megtett elrendeléseket is ki lehet tolni ilyen időtartamra. Az Mt. 99. §-ában (beosztás szerinti munkaidő), valamint az Mt. 104–106. §-ában (napi pihenőidő, heti pihenőnap és heti pihenőidő) foglaltaktól eltérni nem lehet, mely nem érinti az Mt. 135. § (4) bekezdésében (speciális iparágak) foglalt eltérési lehetőséget. A fentiektől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket az új rendelet hatályának tartama alatt nem lehet alkalmazni.

Adózási könnyítésre jogosultak körének kiszélesítése

A Kormány 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete alapján a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelettel bevezetett adózási könnyítések az alábbi új tényleges főtevékenységet végző ágazatokra is kiterjednek: a) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), b) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19), c) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), d) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22), e) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), f) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), g) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), h) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02), i) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és j) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

Egyetemi élet, hallgatói hitel

A Kormány 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete számos adminisztratív könnyítést vezet be a felsőoktatási intézmények működésében. A felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételiket úgy kell megszervezni, hogy az a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje. A záróvizsga során pedig biztosítani kell, hogy az a vizsgázó és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, a személyek között a legalább 1,5 méter távolságot meg kell tartani. Aki pedig 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól, azaz nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni.

A Kormány 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete legfeljebb 500.000,-Ft értékű szabad felhasználású hallgatói hitel felvételét teszi lehetővé megélhetési költségek finanszírozásához, továbbá felnőttképzésben részt vevő személy hitelfelvevőként legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású hitelt igényelhet felnőttképzésben történő részvétele időszakában felmerülő megélhetési költségei okán. Fontos, hogy csak akkor éljünk ezekkel a lehetőségekkel, ha más forrásból nem tudjuk a megélhetésünket biztosítani, mivel bár kedvezményes kamatozás van ezekre, de könnyen hitelcsapdába lehet így is jutni.

További fontos szabályok

A jogszabálydömping keretében számos egyéb jogszabály is megjelent. Így többek között

a) tegnap éjjel határozatlan időre és heti felülvizsgálattal meghosszabbításra került a kijárási korlátozás, a Húsvéti Ünnepekre az Önkormányzatok szigorúbb szabályokat is bevezethetnek (amellyel több helyen éltek is);

b) a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról kapcsolatban új szabályok jelentek meg;

c) a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításra kerül új átmeneti támogatás lehetőségével és d) számos helyen módosul a versenytörvény is, amelynek bár nincs köze a koronavírus járványhoz, de számos helyen fontos új részletszabályokat vezet be.