Mit ér a kínai, ha beszél magyarul?

Akinek az utóbbi években volt szerencséje részt venni olyan kulturális vagy diplomáciai eseményen, amelyet a budapesti kínai nagykövetség szervezett, tapasztalhatta, hogy a külképviselet munkatársainak többsége kiválóan beszél magyarul. Ilyet még az európai országok kirendeltségeinél sem igen tapasztalni. A gesztus annak a jele, hogy Kína nemcsak tiszteli Magyarországot, hanem hosszú távon is tervez hazánkkal. Ahhoz azonban, hogy a világ egyik legnehezebb nyelvét elsajátítsák, erős oktatási rendszerre van szükség, amelyben a magyar nyelv kiemelt figyelmet kap.

A Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme (BFSU – Beijing Foreign Studies University) a legjelentősebb kínai intézmény, ahol magyart oktatnak. Magyar alapszak először 1961-ben indult. A fejlődést akkor megakasztotta, hogy miután a hatvanas években a Szovjetunió és Kína viszonya elmérgesedett, a keleti blokk országai kénytelenek voltak leépíteni kapcsolataikat Pekinggel. Csak a közép- és kelet-európai országokban lezajlott rendszerváltás után erősödtek meg újra a kínai–magyar kapcsolatok. Ennek részeként az akadémiai együttműködés is fejlődésnek indult, 1999-ben mesteri, 2002-ben doktori programmal bővült a BFSU magyar tanszékének kínálata. A 2010-es kormányváltás után aztán megkezdődött itthon a keleti nyitás, így a kínai–magyar kapcsolatok is újabb lendületet kaptak. Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként csatlakozott az Övezet és út kezdeményezéshez, a kínai elit egyetemeken pedig néhány év leforgása alatt több magyar tanszék is létesült.

Jelenleg négy pekingi és nyolc vidéki felsőfokú intézményben tanulhatnak magyarul a diákok. A fővárosban a BFSU mellett a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemen (BISU – Beijing International Studies University), a Pekingi Kommunikációs Egyetemen működik magyar tanszék. A Pekingi Sportegyetemen speciális nyelvoktatást kínálnak a hallgatóknak, amelynek célja, hogy a diákok egy nap magyar sportszakmai képzésen vehessenek részt Magyarországon. A kínai sporttudományok szakemberei ugyanis – különösen a vízi sportok terén – számítanak a magyar hozzáértésre. A főváros mellett olyan jelentős városokban is lehet magyar nyelvet tanulni, mint Sanghaj vagy Csungking.

A kínai fél minőség iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a pekingi önkormányzat kezdeményezésére a BISU és magyarországi partneregyetemei lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak, hogy négy éven keresztül Magyarországon képezzék magukat magyar nyelv és irodalomból. Az ismerkedés a nyelvvel már a középiskolában megkezdődik, a 10–12. osztályos kínai diákok intenzív oktatásban vesznek részt, gyakorlatilag úgy tanulnak, mintha már egyetemre járnának.

Forrás: Demokrata