Közel 300 milliárd dolláros intézkedéscsomagot fontolgatnak a kínai hatóságok a részvénypiaci zuhanás megállítására, miután a befektetői bizalom helyreállítására tett korábbi kísérletek nem jártak sikerrel.
A kínai vezetés 2 ezer milliárd jüan (278 milliárd dollár) offshore vagyont mozgatna meg, főként kínai állami vállalatok külföldi számláiról, amelyből a hongkongi tőzsdén keresztül vásárolnának kínai részvényeket stabilizációs céllal – mondták el a Bloombergnek az ügyhöz közel álló források, akik egyenesen Li Csiang miniszterelnököt idézik. Emellett további 300 milliárd jüant különítenének el belföldi forrásokból, hogy a China Securities Finance vagy a Central Huijin Investment állami vállalatokon keresztül fektessenek kínai részvényekbe.
A Bloomberg hozzáteszi, hogy akár már a héten bejelenthetnek intézkedéseket, ha a kínai vezetés elfogadja, de a terv még képlékeny, a fentieken túl más intézkedések is szóba jöhetnek.
A kínai tőzsdén eladási hullám bontakozott ki a közelmúltban, a benchmark CSI 300 index ötéves mélypontra esett a héten, a hongkongi tőzsdén jegyzett részvényekből álló index pedig 19 éves mélypontra süllyedt.
A CSI 300 INDEX TAVALY TÖBB MINT 11 SZÁZALÉKOT ESETT, A HANG SENG PEDIG KÖZEL 14 SZÁZALÉKOT, AMELLYEL A LEGROSSZABBUL TELJESÍTŐ ÁZSIAI INDEX VOLT.
A 2021-es csúcsokhoz képest összesen mintegy 6 ezer milliárd dollárral csökkent a kínai és hongkongi részvények piaci kapitalizációja.
Az intézkedéscsomaggal a cél, hogy megnyugtassák a lakossági befektetőket, akiket az elhúzódó ingatlanpiaci visszaesés egyébként is megvisel, és a lépés kulcsfontosságú a társadalmi stabilitás fenntartásához is. Az ingatlanválság mellett a nyomott fogyasztói hangulat, a külföldi befektetések visszaesése, és a helyi vállalkozások bizalmának csökkenése erős lefelé irányuló nyomást gyakorol mind a kínai gazdaságra, mind a pénzügyi piacokra. A kínai piacokba vetett bizalom az elmúlt években megsínylette Hszi Csin-ping elnök kontrolljának erősödését a magánvállalkozások felett, például az ország technológiai óriásvállalatai elleni kemény fellépést is.
A tőzsde megerősítésére tett korábbi erőfeszítések a legjobb esetben is elégtelenek voltak a múltban, időnként pedig kontraproduktívnak bizonyultak – írja a Bloomberg. 2015-ben például Kína a China Securities Finance nevű cégét használta fő stabilizációs eszközként, amely akkor 3 ezer milliárd jüannyi hitelhez jutott, többek között a központi banktól. A pénzt közvetlenül részvények vásárlására és a brókercégek likviditásának biztosítására használták. Ennek ellenére a turbulencia csak egy évvel később ért véget. Ezúttal a kínai vezetés arra törekszik, hogy offshore pénzeket használjanak, hogy minimalizálják az amúgy is gyengülő jüanra gyakorolt hatást – állítják az ügyhöz közel álló források.
Kína elmúlt hónapokban tett, a piaci hangulat javítását célzó kisebb lépései sem bizonyultak hatékonynak, többek között Peking korlátozta a shortolást, és állami alapok is beszálltak a nagybankok részvényeinek megvásárlásába.
Forrás: Portfolio