Elmúltak azok az idők, amikor a világ legnagyobb bankjai európaiak voltak. Ma már a tíz legnagyobb bank fele kínai, és az előretörésnek csak az egyik oka a hatalmas belső piac.
Miközben érkeznek az amerikai nagybankok gyorsjelentései, kevesebb figyelem irányul arra, hogy az angolszász országok és Európa folyamatosan egyre kisebb súllyal bír a globális gazdaságon belül, a Távol-Kelet jelentősége évről-évre növekszik. Utóbbin belül különösen Kína előretörése hangsúlyos.
A teljes globális GDP-hez való hozzájárulása alapján Kína jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, a világ legnagyobb vállalatainak sorában pedig egyre több kínai céggel találkozhatunk.
Az elmúlt 10-13 évben Kína szerepe a pénzügyi szektorban is felértékelődött. Ezt jól mutatja, hogy a világ legnagyobb bankja között egyre több kínai pénzintézetet találhatunk.
Mérlegfőösszeg alapján számítva a világ 10 legnagyobb bankja közül 2023-ban 5 kínai volt, 2 amerikai, 2 francia és 1 japán. Brit intézet a top 10 bank között nem szerepelt.
| A világ 10 legnagyobb bankja mérlegfőösszeg szerint 2023-ban | |
| Bank neve és székhely szerinti származási országa | Mérlegfőösszeg |
| 1. Industrial and Commercial Bank of China Limited (Kína) | 5,5 ezer milliárd USD |
| 2. China Construction Bank (Kína) | 4,7 ezer milliárd USD |
| 3. Agricultural Bank of China (Kína) | 4,5 ezer milliárd USD |
| 4. Bank of China (Kína) | 4,2 ezer milliárd USD |
| 5. JPMorgan Chase (USA) | 3,3 ezer milliárd USD |
| 6. BNP Paribas (Franciaország) | 2,9 ezer milliárd USD |
| 7. China Development Bank (Kína) | 2,69 ezer milliárd USD |
| 8. Bank of America (USA) | 2,5 ezer milliárd USD |
| 9. Mitsubishi UFJ Financial Group (Japán) | 2,35 ezer milliárd USD |
| 10. Crédit Agricole (Franciaország) | 2,34 ezer milliárd USD |
| Adatok forrása: Ceoworld Magazine | |
Nagy-Britanniai székehellyel rendelkező bank a világ 20 legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bankja közt sem található. Mérlegfőösszege alapján a legnagyobb brit bank a Barclays, globálisan nézve csak a 24. legnagyobb pénzintézetnek számít.
A világ 24. legnagyobb bankja pozíciót akár jónak is tekinthetnénk, korábban azonban sokkal nagyobb volt a brit bankok globális jelentősége. Tizenhárom évvel ezelőtt, 2010-ben, a nagy pénzügyi válságból való kilábalás időszakábana Barclays még a világ 5. legnagyobb bankja volt, míg a szintén brit HSBC Holdings a harmadik, a Royal Bank of Scotland pedig a második legnagyobb bank volt globális összehasonlításban.A 10 legnagyobb mérlegfőösszegű bank között még nem szerepelt kínai intézet (a 11. helyre fért fel akkor a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank). A világ legnagyobb bankja a francia BNP volt, a top 10 bank közül 6 európai 3 amerikai és 1 japán volt.
| A világ 10 legnagyobb bankja mérlegfőösszeg szerint 2010-ben | |
| Bank neve (és székhelye szerinti származási országa) | Mérlegfőöszeg 2010 és 201102 |
| 1. BNP Paribas (Franciaország) | 2,9 ezer milliárd USD |
| 2. Royal Bank of Scotland Group (Egyesült Királyság) | 2,7 ezer milliárd USD |
| 3. HSBC Holdings (Egyesült Királyság) | 2,3 ezer milliárd USD |
| 4. Crédit Agricole (Franciaország) | 2,24 ezer milliárd USD |
| 5. Barclays (Egyesült Királyság) | 2,23 ezer milliárd USD |
| 6. Bank of America (USA) | 2,22 ezer milliárd USD |
| 7. Mitsubishi UFJ Financial Group (Japán) | 2,19 ezer milliárd USD |
| 8. Deutsche Bank (Németország) | 2,16 ezer milliárd USD |
| 9. JPMorgan Chase (USA) | 2,03 ezer milliárd USD |
| 10. Citigroup (USA) | 1,8 ezer milliárd USD |
| Adatok forrása: Global Finance | |
Mindez azt jelenti, hogy miközben Kína szerepe a pénzügyi szektorban hatalmasat nőtt, addig Japán megtartotta a pozícióját, az Egyesült Államok jelentősége kissé mérséklődött. A legnagyobb vesztese az utóbbi időszaknak az európai bankszektor, hiszen Európa jelentősége kétségtelenül mérséklődött.
Ennek oka több tényezőre vezethető vissza. A mostanra egyre élesebben megmutatkozó folyamatok valójában a 2008-as pénzügyi válság idején gyökereznek.
Kína gazdasági növekedése már a 2000-es években lendületet vett, ezzel párhuzamosan a kínai pénzügyi szektor is folyamatosan erősödött.Miközben Kína csillaga felívelőben volt, a nyugati világot alapjaiban rengette meg a pénzügyi válság.
Bár a globális kereslet mérséklődése a kínai gazdasági növekedésre is negatív hatással volt, valójában Kínát akkor még nem ütötte meg élesen a globális válság, sőt, még új lendületet is adott Kína gazdasági expanziójának, mivel a válság hatására tisztult a piac nyugaton, ahová így könnyebben be tudtak törni a kínai cégek.
Eközben az európai és amerikai gazdaság komoly nehézségekkel küzdött: a bankszektor is a 2008-ban kipattant bankpiaci fertőzés hatásait nyögte, ami megkönnytítette a kínai bankok előzését.
Habár az egész válság az Egyesült Államokból indult, végül már középtávon is Európa járt a legrosszabbul a krízissel. Ennek oka, hogy az amerikai válságkezelés sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint a megszorításokra épülő európai.
Így míg Európában sokáig elhúzódott a válságból való kilábalás, addig az Egyesült Államok viszonylag hamar továbblépett a krízis okozta problémákon, a Kínai gazdaság pedig ugrásszerűen növekedett.
Nagy-Britannia helyzete Európán belül is speciális, mivel esetükben a Brexit is rombolta a gazdaságot és rontotta a brit bankok pozícióit.
Összességében tehát Európa, különösen Nagy-Britannia súlyának mérséklődése, és Kína felértékelődése a globális pénzügyi szektorban egy összetett folyamat eredménye.
H a mérlegfőösszeg mellett más pénzügyi mutatók alapján állítunk fel globális toplistát, Kína szerepe akkor is megkérdőjelezhetetlen.
Az éves bruttó árbevétel alapján a világ két legnagyobb bankja kínai, a top 10-ben pedig összesen 3 kínai bank szerepel.
Az árbevétel alapján a brit HSBC is szerepel a 10 legnagyobb bank között.
| A 10 legnagyobb bank a világon éves bruttó árbevétel alapján 2023-ban | |
| Bank neve és székhely szerinti származási országa | Éves bruttó árbevétel |
| 1. Industrial and Commercial Bank of China (Kína) | 143,32 milliárd USD |
| 2. China Construction Bank (Kína) | 126,79 milliárd USD |
| 3. JPMorgan Chase (USA) | 123,42 milliárd USD |
| 4. Bank of America (USA) | 92,48 milliárd USD |
| 5. Wells Fargo (USA) | 74,98 milliárd USD |
| 6. Citigroup (USA) | 74,31 milliárd USD |
| 7. BNP Paribas (Franciaország) | 70,33 milliárd USD |
| 8. HSBC Holdings (Egyesült Királyság) | 56,28 milliárd USD |
| 9. Banco Santander (Spanyolország) | 54,64 milliárd USD |
| 10. China Merchants Bank (Kína) | 51,79 milliárd USD |
| Adatok forrása: Investopedia | |
Ha a bankok piaci kapitalizációját nézzük, a legnagyobb bank 2023-ban amerikai volt, de a világ 10 legértékesebb bankja közül 4 már kínai.
| A világ 10 legnagyobb bankja piaci kapitalizáció alapján 2023-ban | |
| Bank neve és székhely szerinti származási országa | Piaci kapitalizáció |
| 1. JPMorgan Chase (USA) | 376 milliárd USD |
| 2. Bank of America (USA) | 225 milliárd USD |
| 3. Industrial and Commercial Bank if China (Kína) | 224 milliárd USD |
| 4. China Construction Bank (Kína) | 163 milliárd USD |
| 5. Bank of China | 158 milliárd USD |
| 6. Agricultural Bank of China | 154 milliárd USD |
| 7. Morgan Stanley (USA) | 145 milliárd USD |
| 8. Wells Fargo (USA) | 144 milliárd USD |
| 9. HSBC (Egyesült Királyság) | 133 milliárd USD |
| 10. Royal Bank of Canada | 130 milliárd USD |
| Adatok forrása: Investopedia | |
Összességében Kína térnyerése annak ellenére is látványos, hogy az elmúlt 3 év gazdasági nehézségei természetesen a távol keleti-országra is negatív hatással voltak.
Azonban fontos figyelembe venni, hogy míg Kína esetében a gazdaság lassulása évi 4-5 százalékos GDP növekedést jelent, addig Európa 1-1,5 százalékos növekedéssel, és a megszokottól még mindig sokkal magasabb inflációval küzd.
Ezt nyilvánvalóan a pénzügyi szektor is megérzi, hiszen a rossz gazdasági teljesítmény többek közt visszaveti a hitelezést, miközben nőhet a nem teljesítő hitelek aránya (utóbbi eddig nem következett be) és még sorolhatnánk.
Az európai és az amerikai bankok helyzetét a jegybankok szigorú monetáris politikája miatt historikus távlatokban is rendkívül magasnak tekinthető kamatkörnyezet is rontja.
Így összességében a kínai pénzintézetek a jövőben akár még nagyobb globális jelentőségre is szert tehetnek. Ugyanakkor Kínában is vannak kockázatok a bankszektorban, melyek főleg a kínai ingatlanpiachoz kötődnek: egy kínai ingatlanpiaci krízis akár teljesen felül is írhatja a kiaalkult rangsort.
Ettől függetlenül, már eleve a hatalmas belső piac miatt a kínai bankok jelentősége még egy építőipari krízis esetén is megkérdőjelezhetetlen maradna.
Forrás: Növekedés