Magyarországon 2023. július 1-től kerül sor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR – Extended producer responsibility) bevezetésére. Az új rendszer célja, hogy az EU-s előírásoknak megfelelően áttérjünk a körforgásos gazdaságra, azaz a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, és a keletkező hulladék minimálisra csökkenjen.
Július 1-től a körforgásos termékek gyártói, forgalomba hozói, felhasználói fogják viselni a pénzügyi felelősséget a termék hulladékká válását követő hulladékkezelésért. A gyártó nevében a koncessziós társaság (Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) fogja teljesíteni a hulladékkezelési feladatokat, amiért kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fog szedni.
Ebben a blogbejegyzésben a legfontosabb információkat foglaltuk össze. Az egyes részletszabályokra, gyakorlati kérdésekre a sorozat további részeiben térünk ki.
Körforgásos termékek
A körforgásos termékek listáját a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, és az alábbi fő árucsoportokra terjed ki:
- csomagolások
- egyszer használatos és egyéb műanyag termékek
- elektromos és elektronikus berendezések
- elemek és akkumulátorok
- gépjárművek
- gumiabroncs
- irodai papír
- reklámhordozó papír
- sütőolaj- és zsír
- textiltermékek
- bútorok fából
A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére főszabály szerint azok a gazdálkodók lesznek kötelezettek, akik a körforgásos terméket hoznak forgalomba.
Kötelezettek köre
Forgalomba hozatalnak minősülnek EPR szempontból a fenti körforgásos termékekkel kapcsolatos következő események:
- első belföldi értékesítés (ingyenesen, vagy ellenérték fejében)
- külföldi webáruházak belföldre történő értékesítései
- saját célú felhasználás (például külföldről vásárolt termék egyszer használatos csomagolásának lebontása)
- belföldre történő kitárolás áfa adóraktárból, vagy termékdíjraktárból.
Első belföldi értékesítést hajtanak végre egyrészt a magyar gyártók, illetve mindazon gazdálkodók is, akik külföldről vásárolt termékeket értékesítenek, vagy adnak át belföldön. A forgalomba hozatal tehát nem csak a vámkezeléssel járó harmadik országos, de a más Uniós országból történő behozatalt is jelenti.
A saját célú felhasználásnak minősül, ha a körforgásos terméket gazdasági tevékenység körében a következő módokon használják fel (akár tartozékként vagy alkatrészként is):
- a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükségletére
- minden más használat, ami nem saját termelésű készlet létrehozását eredményezi, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká (ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is)
- külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől (bizonyos kivételekkel)
- törvényben meghatározott K+F, beruházási, felújítási vagy karbantartási célokra
EPR díj
A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyisége után kell majd megfizetni. A díj pontos mértékét miniszteri rendeletben fogják közzétenni várhatóan május folyamán. Fontos megjegyezni, hogy a termékkör legnagyobb része átfedésben van a környezetvédelmi termékdíjas termékekkel, így ezekben az esetekben az EPR díj csökkenteni fogja a környezetvédelmi termékdíjat. Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíj, mint kötelezettség továbbra is megmarad mind nyilvántartási, mind bevallási, illetve bizonyos esetekben fizetési tekintetben is.
Összefoglalva
A fentiek alapján tehát EPR kötelezett lesz minden olyan gazdálkodó, aki körforgásos terméket
- gyárt és értékesít belföldre
- külföldről beszerez és ad el belföldre
- saját célra felhasznál
Ugyancsak EPR kötelezett lesz minden olyan gazdálkodó, aki bármilyen terméket
- becsomagol és belföldre szállít
- külföldről behozott terméket kicsomagol (kivéve bizonyos forgócsomagolások)
Készítette: Gombás Otília
Forrás és bővebb tájékoztatás: J&J Center Kft.