Kína uralja a világ acéliparát

Tavaly csökkent a világ acélgyártása, csak India, Irán és Indonézia növelte éves termelését. Kína gyártása kismértékben esett vissza, de a távol-keleti ország továbbra is a terület éllovásának számít, előnye behozhatatlannak tűnik.

Tavaly a világ acélgyártása 1878,5 millió tonnát tett ki, ami éves szinten 4,2 százalékos visszaesés. A koronavírus-járványt megelőző 2019-es évben 1875 millió tonna volt a termelés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína: a távol-keleti óriás az előállítás 53,9 százalékát adta 1013 millió tonnával, ami 2021-hez képest 2 százalékos csökkenés.

acél gyártás
Fotó: Shutterstock

A második India 124,8 millió tonnával a globális termelés 6,6 százalékát tette ki, ez egyébként 5,3 százalékos növekedés 2021-hez viszonyítva. A harmadik Japán 89,2 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 7,9 százalékos. A negyedik helyen álló Amerikai Egyesült Államok 80,5 millió tonnával a gyártás 4,3 százalékát adta, míg az ötödik Oroszország 71,5 millió tonnával, ami a globális előállítás 3,8 százalékát tette ki – derül ki a Visual Capitalist összegzéséből.

A gyártás tavalyi csökkentése számos vezető acéltermelőt érintett, a tizenöt vezető ország közül csak India, Irán és Indonézia növelte éves termelését, míg a többiek előállítása több mint 5 százalékkal esett vissza. Törökország, Olaszország, Tajvan és Vietnám termelése pedig két számjegyű zsugorodást mutatott. Érdekesség, hogy a kínai gyártás 2 százalékos mérséklődése 19,8 millió tonnás csökkenés, ami meghaladja számtalan ország éves termelését.

 

1967-ben Peking a becslések szerint mindössze 14 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés alig 3 százalékát tette ki. Abban az időben az Egyesült Államok és a Szovjetunió 115, illetve 102 millió tonnával a világ legnagyobb acélgyártói voltak, ezt követte Japán 62 millió tonnával. Harminc évvel később, 1996-ban a távol-keleti ország megelőzte Oroszországot, az Egyesült Államokat és Japánt: 101 millió tonnával a világ első számú acéltermelő országává vált. A gyártás 2003 és 2012 között 15,2 százalékkal nőtt évente, majd 2013 után 3,4 százalékra lassult a bővülés.

Tavaly és 2021-ben először fordult elő, hogy az ország termelése két egymást követő évben csökkent.

Kína előnye behozhatatlannak tűnik, azt még nem tudni, hogy a mostani visszaesés egy új trend kezdetét jelzi, vagy csak egy rövid megtorpanásnak számít, amit a szigorú járvényvédelmi intézkedések okoztak.  Az adatokból egyébként más érdekességek is kiderülnek: az Egyesült Államok 1973-ban 137 millió tonnát gyártott, ehhez képest tavaly 40 százalékos volt a visszaesés. A Szovjetunió pedig az 1970-es évek végén volt a világ éllovasa, a rendszerváltás után Oroszország az ötödik helyig csúszott vissza.

Forrás: VG