Elkészült Kína első szuperszámítógépe, amelyhez kizárólag kínai alkatrészeket és technológiát használtak, legalábbis ezt állítja az állami tulajdonú távközlési vállalat, a China Telecom.

Nagy a titkolózás a szuperszámítógép körül, amit először raktak össze kizárólag kínai alkatrészekből

Habár Kína korábban is épített szuperszámítógépeket hazai hardverrel és szoftverrel, a teljes belföldi gyártás új mérföldkő az ország technológiai iparában. A kínai IT Home beszámolója szerint, amit a Tom’s Hardware  idéz, a Vuhanban található Central Intelligent Computing Center elnevezésű szuperszámítógép mesterséges intelligencia célok számára készült, és nagy nyelvi modelleket (LLM) képes betanítani akár billiónyi paraméterrel. A China Telecom szekértői szerint e szupergép számítási teljesítménye, biztonsága, környezetvédelme és méretezhetősége mind első osztályú szintet ér el.

Egyelőre kevés pontos információ áll rendelkezésre a gépről a fentieken és azon kívül, hogy folyadékhűtést használ. Nem világos, hogy pontosan mekkora a teljesítménye. Az ITHome jelentésében ugyan szerepel egy öt exaflopos szám, de aTom’s Hardware szerint úgy tűnik, hogy a kiadvány a China Telecom szuperszámítógépeinek teljes számítási teljesítményéről beszél, és nem csak erről.

Ráadásul egyhamar nem is számíthatunk hivatalos teljesítmény-benchmarkokra sem, mivel Kína nem szokta benyújtani szuperszámítógépeinek adatait a világ 500 leggyorsabb szuperkomputerét nyomon követő TOP500-ba. Nyilvánvalóan nem akarnak túl nagy figyelmet kelteni, különösen az amerikai szankciók miatt.

Bár a részletek hiánya miatt nehéz kitalálni, mi lehet ebben a szuperszámítógépben, az idézett forrás azért megosztja tippjeit. Ami a CPU-t illeti, a szuperkomputer a Zhaoxin KaiSheng KH-40000 szerver CPU-it használhatja, amelyek már elérhetők a kínai gyártású szervereken. Vannak azonban más jelöltek is, mint például a Loongson 32 magos 3D5000-ese és a Phytium 64 magos Feiteng Tengyun S2500-asa. E három chip nagymértékben különbözik az architektúrát tekintve: a Zhaoxin x86-ot használ, mint például az Intel és az AMD. A Loongson a MIPS egy származékát, a Phytium pedig az Arm architektúráját használja.

Több lehetőség kínálkozik a kínai gyártású GPU-k számára is, a Moore Threads, a Loongson és a Biren termékeivel. A három cég közül a Moore Threads (az Nvidia legnagyobb kínai versenytársa) nemrég dobta piacra az MTT S4000 GPU-t, amelyet a tervek szerint a KUAE Intelligens Számítástechnikai Központban is használni fognak. A Loongson LG200 körülbelül két héttel az S4000 előtt érkezett, bár az állítólagos teljesítménye nagyon lassú szuperszámítógépet jelentene. A Biren BR100-a igazi nehézsúlyú bajnok lenne, azonban kérdéses, hogy valaha is visszatérhet-e, miután a TSMC leállította a gyártást az Egyesült Államok szankciói miatt.

Függetlenül az új szuperkomputer tényleges hardverétől, a kínaiak szerint a lényeg az, hogy kizárólag saját alkatrészekre és technológiára támaszkodnak. A technológiai függetlenség pedig Kína kulcsfontosságú célja, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az élvonalbeli nyugati hardvereket le kell cserélni lassabb, de natív gyártású alkatrészekre.

Forrás: HVG